|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.25. 20:58 - |
Nem különbözik a tábortól, talán csak annyival, hogy sokkal több a fa és a bokor. Veszélyes egyedül kószálni, főleg a nem idevaló rókák számára. |
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
 A kis nőstény kikerekedett szemekkel nézett Sheeva-ra, mikor az kimondta a kölyök számára teljesen új és eddig ismeretlen szót.
- P*csába! - ismételte lelkesen, nem is gondolva, mekkora baj sülhet még ki ebből. |
- Lila cicus? - kérdi elkerekedett szemekkel. - Mármint... Ő rá gondolsz, Akit Nem Nevezünk Nevén?- kérdezi komolynak álcázott arccal, de szája sarkában megrándul egy izom, amit egy álköhintéssel leplez is. - Oh, sosem gondoltam volna, hogy pályáznál Anára. - mormogja, majd tekintetével a férfiút keresi. Mikor megtalálja a hímet, gyengéden elmosolyodik, bár ez a mosoly csak pár másod percig tart, ugyanis Sheeva ismét megszólal.
 |
Sheeva arcáról lefagyott a vigyor,majd Melót nyugtatta:-Ne félj,nem pályázok a pasidra.Egyébként azért jöttem ide,mert a lila cicus bedurcizott és elküldött a p*****a.-morogta alig észrevehetően.
 |
Mello elfincsorodik, // Van egyáltalán ilyen szó? :O// majd letekint gyermekére, aki az előző pillanatban meghúzta a fülét. Férjére néz, és szeme szikrákat szór a másik nőstényre. Legalábbis, gondolatban. Mello kecses hátsójával oldalra löki Anát és kinyújtja mancsát Sheevának. - Én Mello vagyok! De... te ezt már tudod. - mondja hamiskás vigyorral és jobb híján elkezd a másik nősténnyel kommunikálni.- Kedves Sheeva.... Ha megkérdezhetem.... mi szél hozott ide? Keleti? Északi? Déli? Nyugati? Vagy valami teljesen más?- hangja reszelős és az a hamiskás vigyor az arcán fintorrá deformálódott.
|
Sheeva Anagramma mosolyára kacsintott egyet neki.Majd kezet fogott vele.-Örvendek.Becézhetlek,Anának?-kérdezte,majd tolt egy vigyort.
|
Anagramma csupán most vette észre az eddig csönben ücsörgő nőstényt.
- Oh, szerbusz' Sheeva. Én már láttalak jönni-menni a falkában, de nem nagyon találkoztunk. És Anagramma vagyok. - mondta egy bájos mosollyal az arcán, majd kinyújtotta egyik mancsát. Próbálta nem enni magát azok miatt, amiket Mello mondott neki.
Eek meghúzta az anyja fülét és keservesen ezt mondta neki.
- Apa miéjt koszlat mász nők után? Miéjt nem vagy neki elég jó te, anya? //Rájöttem, hogy Eek nem tud rendesen beszélni. ^^! //
 |
Sheeva látta az egészet.-Ó,bocs,hogy nem mutatkoztam be.Én vagyok Sheeva,én is falka tag vagyok.-mondta.
|
- Hát, ahogy téged ismerlek... Simán. Egy pillanatra lehunyod a szemed, máris alszol és azalatt felfalják. - mondta és bár tudta, hogy eltúlozta a dolgot, de Mello nem szerette, ha nem neki van igaza. - Nem tudom miről beszélsz. - mondta zavartan. Megnyalta kicsinye fejét. - Mégis mit tehetne egy ilyen kis aranyoska? Biztosan csak játszott...- mormogta a nőstény.
|
- Izé... Te azt hiszed, hogy ilyen állapotban egyedül hagynám? - néz értetlenül Mellora, majd csalódottan látja, hogy kölyke ismét visszatért.
Eek örömtelien ugrott anyja karjai közé és átkarolta annak nyakát. Egy pillantást vetett Anára és egy gúnyosan kiöltötte rá a nyelvét, mire a hímnek a megdöbbenéstől majdhogynem' kiesett a szeme a helyéről.
- Láttad mit csinált ez a gyerek? - mutatott a kölyökre, aki ártatlanul bújt anyja bundájába.
|
Mello a szemei forgatta. - Maradhatna így drágám, de szerinted a többi tökkelütött, eszement zombie mit csinálna vele?- emelte fel a hangját. - Szerinted babusgatnák? Dehogy! Felfalnák. - morogta, majd, amikor Eep visszaváltozott Eeké, felpattant örömébe és ölébe kapta a kicsit. - Végre visszatértél!
|
- Eep. - jegyezte meg fennhangon a nyuszi, miközben abbahagyta a farka kergetését. - Eep vagyok. - karbafonta a mancsait.
Anagramma elhúzta a száját, miközben a kölyköt nézte.
~ Mello nem csak kívülről szőke, ez bizonyított tény. ~
- Így is enni való, nem? - mutat a kölyökre mosolyogva. - Csak így szó szerint. - mondta zavartan, majd felvette a kölyköt, aki apja nyakába fúrta magát.
- Szerintem maradjon így. Így aranyosabb. - jegyezte meg vigyorogva, miközben a kölyköt kezdte csikizni.
- Amúgy útközben valamerre eldobtam egy rókahúst... - Ana mielőtt befejezte volna a mondatot, Eep kiugrott a karjai közül és rohant egyenesen a rókahús felé. Jóízűen beleharapott, majd visszaváltozott Eek-ké...
 |
Mello rámorog Anara. - A gyereknek hoztam nyúl húst, mire ez lett belőle.- mutat a nyúllá változott Eekre.- Gondoltam róka hús után visszaváltozhat. De arra nem gondoltam, hogy te visszajössz, ezért kiakartam tépni egy darab húst a lábamból, hogy megetethessem vele és visszakaphassuk a mi kis enni való Eekünket.- mormogja.
|
-Itt meg mi folyik? - jelen meg Anagramma, szájában egy rókahússal, amit hirtelen eldob és Mellohoz szalad.
- Megőrültél, asszony?! - csap ijedtében annak a tarkójára, így Mello zavarában nem tud mazochistáskodni.
- Mi a bánatot akartál mégis? - lihegi, miközben felemeli a nőstény lábát. - He? Ráadásul a gyerek előtt? - mutat a kölyökre, majd hatalmas szemekkel bámul a nyúlra, ami a saját farkát kergeti.
- Mi a bánat történt, amíg nem voltam...? - liheg továbbra is...
|
Mello szeme elkerekedik a hirtelen átváltozáson. Ijedtében ugrik egy hatalmasat és egyik alsó szemhéja gyorsabban kezd mozogni, mint a másik. - Ez meg mi...?- visítja. Mancsai remegnek, szíve majd kiesik a helyéről. ~ Egy szörnyszülött a gyermekem?~ kérdezi magában, majd megrázza a fejét és oda ballag lányához. - A nyúltól, nyúllá változtál?- kérdezi inkább magától, mint gyermekétől. ~ De a hollótól nem lett semmi baja. Talán, ha róka húst adnék neki, visszaváltozna.~ gondolja magában, és ahogy ezt kitervelte a villanykörte megjelent feje fölött, világítva. - Ha meg kell tenni, hát meg kell tenni. - mormogja és egy darab húst kitép a lábából. Felszisszen a fájdalomra, majd gyermeke torkán lecsúsztatja a falatot. - Remélem nem hiába áldoztam fel magam érted.- mormogja, majd a kis bolyhos nyuszit megpuszilja.
|
// L. El. :P Anagramma L (el) ment. :P )
- Danke, mutter. - mondta teljes természetességgel, majd jóízűen beleharapott a nyúlba. A nyúl hatására viszont kipattant a szeme, és furán kezdte érezni magát, fülei megnyúltak, hátsó lábai meg hatalmas ugrólábakká alakultak. Ámélkodva nézte sárgán világító mancsait.
- Cool... - mondta halkan, miközben észrevette apró, bolyhos farkincáját.
|
// L.? o_O//
Mello kicsinye nyavalygására felpattant és elrohant. Nem kellet sok idő, míg visszaért. Egy hatalmas fehér nyúl volt a zsákmánya. - Tessék kicsikém. - mondta majd elmosolyodott.
|
// Ja, amúgy Anagramma egy kicsit L. ^^! //
Eeket nem zavarta, hogy nem voltak már egyedül, ő elkezdte falni az élelmet, amit anyja adott neki. Azzal se törődött, mikor Sheeva megsimogatta. Akkor eszmélt csupén fel, mikor a hollóból csupán toll maradt, amiket a kisnőstény undorodva köpött ki.
- Éhesz vagyok... - sírta keservesen, miközben hol Mellora, hol Sheevára nézett. // Ő az én karakterem. :P //
 |
- Öm... Sziaa...- mondja elhaló hangon. Fejében csak egy kérdés pattogott ide-oda. ~ Te meg ki a franc vagy?~ Amikor az idegen nőstény mancsa hozzáért Mello kölyökéhez, majdnem leharapta a Sheeva mancsát, de nem tette, ugyanis arra gondolt, hogyha a nőstény tudja, hogy őt hogy hívják, akkor nem lehet ellenség. ~ Én vagyok ilyen hülye, vagy csak át akar vágni engem ez a...nőstény~ gondolja magában és erre a tudatra elhúzza a száját.
|
//Mármint a kölyköt simogatta meg//
|
Sheeva arra fele ment, ne tőlem kérdezd, miért. Talán társaságra vágyott. Meglátta Melot és Eeket. Odament. - Jaj, de cuki! - mondta, majd megsimogatta. - Egyébként szia, Melo. Aranyos a kölyköd. - mondta.
|
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
