|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.15. 15:05 - |
Ahogy mondom, a nagy semmi. Az emberek nem járnak ide, ám a kóbor kutyák annál inkább. Innen le lehet látni a falu pár házára, esetleg a másik irányban az erdőbe lehet eljutni egy hosszú, hosszú úton :P |
[10-1]
- Hova valósi?- ismételte a kérdést. - Hát a menhelyről szöktem meg. A gazdáimmal nem tudom, hogy hol laktam. - mormogta keserűen. - Nem tudom mit szoktak gondolni a nevemről. Nem sok állattal találkozom. És, akikkel jól kijövök azokat vagy megölik nem sokkal később, vagy elviszik, esetleg nem mondanak semmit a nevemről.- mormogta. Majd felkapta a fejét. - Hát induljunk akkor. - mormogta, majd elkezdet futni az erdő felé.
// Folyt, valahol máshol ^_^//
 |
-Indulás!! Amúgy hova valósi vagy? Gondolom sokan butának tartják a neved de ez nem igaz szerintem jó név a Patch.-és rá mosolygott, hogy megbízhat benne |
~Hm... Ez egy kecsegtető ajánlat, de...de mi van ha átver?~ kérdezte magától, majd jobban megnézte a nőstény. Semmi veszélyeset nem látott benne. Még a színei is úgy passzoltak, hogy úgy nézzen ki mint egy rágógumi.~ Ugyan már...Egy két lábon járó fagyis kehely, csak nem ver át...~ mormogta magában. - Rendben. Mutasd az utat. - mondta ,majd felállt.
|
-Tudok egy jó helyet ahol lehet húst szerezni. Gyere utánnam ha akarsz...~Megnyugodtam nem leszek vacsi!-és mosolyogni kezdett. |
~ Hm...Szóval utazó. Ez meg magyarázza ezt a sok különböző illatott...~ töprenget magában a kan. - Már mondtam. Patch. - mondta kedvesen és kidülesztette a mellét. Ezzel azt bizonyította, hogy bár rettentő hülye neve van ő, büszke rá. :D - Biztos, hogy nem eszlek meg. Nem olyan fajta vagyok. Bár már jól jönne egy szép szaftus hús, de...de azért nem vetemedem arra, hogy róka húst egyek. Egyébként is az nem finom. - mondta és a mondat végén rá mosolygott Dollyra, hogy nem kell tőle kereszte fosnia magát. Igen nyugis állat.
|
-Biztos? Amúgy én Agliából jöttem. Sokat utaztam életembe! Amúgy mi is a neved? |
Patch hatalmasat ugrott, annyira váratlan volt neki, hogy bárki is hozzá szól. Szemei hatalmasra tágultak. - Hello. - vakkantotta, majd körbe járta a nőstényt.- Nem..nem eszlek meg. Nem kezdek nálam nagyobb állattal. Amúgy a nevem Patch.- mondta jó kedvűen a kan. Szíve még mindig vadul kalimpált, de lassan visszalassúlt szíve a megszokothoz. A nőstény illata miatt zsongott a feje. Annyira furcsa volt neki ez a friss erdő illat és az erős ázott, tóka bunda szaga. Érzett a nőstényen még több illatott.~ Föld, fenyő... Vagyis egy kopottabb tájról jöhetett, ahova nem süt eleget a nap. Ezt nem volt nehéz megállapítani.~ mormogta magában. - Mit is mondtál...Honnan jöttél?- kérdezte udvariasan és rásandított a nőstényre. ~ Furcsa a színe. Még életemben nem láttam ilyen rókat... Különös.~ dörmögte magában, de gondolatait, a nőstény enyhén remegő hangja törte meg.
|
Dolly éppen az emberek területén járkált, hogy vadászon valamit. Egyszer a Távolba meg látta a leg nagyobb félelmét... egy hatalmas vérengző fene vadot! Meg próbált elfutni de nem talált magának helyet.~Jaj ne! Merre mennyek? Nagyon félek!~ azzal elkezdett sírni.~ Megkell küzdenem a félelmemmel! Hű...~ Azzal elindult a kutya felé- Ssz-szia Dolly vagyok. Nem eszel meg? |
Patch szedte a lábait. Mélyen belélegezte a friss levegőt. ~ Szabad vagyok!~ gondolta. - Szabad vagyoook!- vakkantotta lihegve. Hirtelen elvetődött és neki látott a tiszta fűben hemperegni. ~ Milyen más itt a levegő. Nincs vér, és dög szag. Nem érzem annak a mosléknak az ízét a számba. Minden olyan édes, olyan kellemes. Mint a tokai aszú. Csak. Luky hiányzik.~ gondolta, majd felpattant. - A frizbim!- morogta.- Az egész gyűjteményem oda veszett! Még a kedvencem sem tudtam elhozni arról a mocsadék telepről!- Patch haragosan nézett maga elé, majd az égre szegezte a fejét. - Mindegy... Legalább szabad vagyok. Azt csinálok,amit akarok és akkor, amikor akarom. - mondta és lehunyta szemeit. A nyár hűvős szellője borzolta bundáját. Kellemes érzés volt neki a nagy futás után. Még sosem érezte magát ennyire szabadnak mint most. Ledölt a fűbe és nézett a nagy semmibe. Se fa, se bokor. Minden olyan kopár volt. Mégis a kannak ez jelentette a paradicsomot. Minden olyan nyugot. Sehol sem vicsorognak a pofájába. Nem nyálaznak a bundájára. És nem tépik meg a fülét. Orra folyton folyvást járt. Minden olyan ismeretlen volt számára. Olyan új és gyönyörű. A nap sugari szinte simogatták a bundáját. Szinte kacérkodot vele az élet, hogy: ,, Gyere csak. Játszunk egyet. Én megvédelek majd."
|
Ahogy mondom, a nagy semmi. Az emberek nem járnak ide, ám a kóbor kutyák annál inkább. Innen le lehet látni a falu pár házára, esetleg a másik irányban az erdőbe lehet eljutni egy hosszú, hosszú úton :P |
[10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
