|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.13. 18:51 - |
Mindenki aki le megy a tenger partra, azért megy, hogy sütesse a hasát. De ezen a kis részen nem így van! Itt mindig jeges a víz. A kis sziget mindig havas. Itt nincs élet, vagy ha valamit talál a rókád, az nem más,mint egy-egy társa csontváza.
|
[8-1]
Silverstream elmosolyodott.-Rendben,kövess.-mondta,majd átlépte azöld-fekete nőstény róka csontvázát.-Ezt meg itt lépd át.-fordult a kis nőstény felé.//folyt.Party szikla//
 |
A kis nőstény továbbra is a hóban feküdve nézett fel az égbe. Könnyeitől csak homályosan látott, a hideg égette az egész testét.
- Akkor az se biztos, hogy él az apám...? Egyedül maradtam ebben a kegyetlen világban? - mondta halkan, a hideg szél elfújta szavait, Silverstreamnak nagyon kellett fülelnie, ha meg akarta érteni Veronica szavait. A kölyök hirtelen felpattant remegő lábaira és lerázta magáról a havat, bár annak nagy része továbbra is beleragadt a szőrébe.
- Nem! Biztosra tudom, hogy apa él. És én bármi áron meg fogom őt találni. Akár segít valaki, akár nem. - jelentette ki, majd határozottan hátat fordít a hímnek és tesz egy lépést előre, majd megtorpan és körbenéz. Mindenhol csak a havat és a jeget látja. Aggódva visszanéz a zombiera.
- De elfogadnám azt az apró segítséget tőled, ha elmondanád, hogyan juthatok ki ebből a hóbirodalomból.
 |
Silverstream az anya és a testvér szónál már nem szorította olyan erősen.Hiszen neki is a rég elfeledett bratyóját egy déllem ölte meg.Mire szegény kis Veronica elmondta mit akar,a zombie elengedte,majd így szólt:-Igen,zombie vagyok.Nem tudom,hogy hol van aza apád,de azt gen,hogy az angyeleknek nem kell mindent elhinni.-mondta.-Ne félj,nem bántalak.Azokból a rotted déllemekből nekem is elegem van.-
|
A kölyök meglepődött a zombie udvariatlanságán és durvaságán. Ahogy a hím felé magasodott, megérezte annak fullasztó bűzét.
- Zo-zombie va-va-vagy? - kérdezte nagyra tágult pupillával, és immár nem csak a hideg miatt dadogott.
Korholta magát túlzott bizalma és naívsága miatt. Közben érezte, hogy a hó hidege rátapad a hátára és teljesen átjárja a testét.
Silverstream egyre erősebben nyomta bele a hóba.
- Nem... Apukámat ke-keresem. Csa-csak ő maradt nekem. - mondta halkan és keservesen. - Anyukámat és a te-testvéremet meg-megölte egy dé-déllem. A-apámat me-meg més so-sose-sosenem láttam. De-de egy ke-kedves a-angyel me-megnyugtatott, hogy mé-még él. De-de e-e-engem ú-útközben me-megtámadtak a-a-a dé-déllemek és... és eddig me-menekültem e-e-lőlük... - dadogta, állkapcsai csak úgy remegtek és fogai mindig összekoccantak. Egy könnycsep legördült az arcáról, és ahogy a földhöz ért, megfagyott.
|
A hím odakapta a fejét.-Hát te?-morogta.-Mi van,cukrot kérsz,vagy mi?- vicsorgott,majd a földhöz szegeszte,nagyon erősen.
|
A kisnőstény kifáradva és lihegve tette le sajgó mancsait a ropogó hóra. A hidegtől felborzolódott a szőre és egétni kezdte a lábát. Nagyokat lihegett, száját a meleg levegő páraként hagyta el, úgy nézett ki, akár egy gyárkémény. Felnézett és észrevette a másik rókát.
~ Talán kedves és segít megtalálni az apámat. Talán... ~ reménykedik magában, majd remegve közelebb sétál a másikhoz.
- Helló... - köszönt rá elhaló hangon. - Tu-tudnál se-segíteni? Ve-veronica vagyok és... fá-fá-fázok. De-de csak egy ki-kicsit. - mondta egy gyönge mosoly társaságában.
|
Egy vörs színű,fekete kalapos róka sétálgatott itt,amikor megbotlott egy csontba.-Mi a bitch élet? -morogta.Odanézett majd látta,hogy egy bomló félben lévő,fele megvan fele nincs meg zöl fekete fóka farkcontjába botlott meg.Elvigyorodott.-Ó,hát megint találkozunk?Te voltál az,akit megfojtottam igaz...Évietta?-nézett a hulla felé.
|
Mindenki aki le megy a tenger partra, azért megy, hogy sütesse a hasát. De ezen a kis részen nem így van! Itt mindig jeges a víz. A kis sziget mindig havas. Itt nincs élet, vagy ha valamit talál a rókád, az nem más,mint egy-egy társa csontváza.
|
[8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
