|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.09. 23:49 - |
Ámbár kevesebb napsugár téved ide, mint az erdőbe, de ennek a helynek is megvan a maga varázsa. A víz hideg, de meleg nyári napokon igazán kellemes. Gazdag halakban. A környéken nem túl stabil a talaj, ha nem figyel egy róka simán megindul a föld alatta és belesodorhatja a vízbe. |
[30-11] [10-1]
- Megértem, kedves - mondta, majd meghajolt és a kalapját is leemelte a fejéről. - Az Istenek óvjanak! - mondta kedvesen, majd ő is eltűnt....
|
Cindy kimászott a vízből és megrázta magát. Szőre hírtelen felállt, és úgy nézett ki, mint egy labda.- Bocs mennem kell!-*mondta és megkordult a gyomra. Tisztelet teljesen meghajolt a gottó előtt.
 //folyt.Fény falka. fény erdő// |
Hueso egy pillanatra feltekintett, majd visszanézett csészéjébe. Felemelte kancsóját, de abban már nem volt több tea! A gotto csalódottan elrakta a teáskészletet, majd felállt.
|
* Cindy egyszer- kétszer rugott egyett, majd szuszogott.*
|
A gotto sóhajtott egyett, majd felemelte csészéjét és kortyolgatni kezdett...
|
* Cindy bólintott, és lehunyta szemét. Elaludt édesen ott hevert. Olyan volt, mint egy kis kölyök aki a nagy játékban kimerülten alszik. Csak édes anyja éppen nincs mellete...*
|
A gotto bólintott és letette a csészéjét, majd valahonnan előszedett egy kötszert. Odament Cindyhez és elkötötte a lábát, hogy elállítsa a vérzést, majd valamivel bekente,s bekötötte. És elment a folyóhoz. Egy vizes rongyal tért vissza és lemosta a nőstény lábáról a maradék vért... majd visszament a vízhez, kicsavarta és újra bevizezte. Visszament a nőstényhez és a homlokára tette a hűs rongyot. - Jobb? - kérdezte végül.
|
- Háááát...-*hebegte és egy nagyot nyelt, mert kezdet szédülni a sok vérveszteségtől- Egy kötés kéne, meg....m...,meg mák.....-*mondta és megimbolygott a gotto észre vette ezt és egyik nem meg lévő szemöldökét felhúzta, majd úkra kortyolt a teámól és elő varázsolt egy kötszert.*
|
Hueso csak a teájába nézett és újra kortyolni kezdett. Hirtelen Sombra jutott eszébe.~ Sötétedés után meglátogatom...~ gondolta magában és egy pillanatra felnézett. Látta, hogy Cindy a lábát nézi és abbol patakzik a vér. A gotto higgadt maradt és nyugodtan kérdezte. - Van valami baj? Segítsek? - kérdezte, s kortyolt újra egyet.
|
*Cindy csak úszkát és játszott. Érdekes volt. Úgy érezte, hogy valamit elfelejtett....,de mit???Maga sem tudta ezért erősen gondolkodott. Kimászot a partra és elkezdte megát nyalogatni. Egy sebet fedezet fel a lábán, amit nem rég szerezhetett. Elég mély volt és ömlött belőle a vér. De Cindy nem sikított, vagy kezdett el Áú-zni mintha tényeg fájna neki, pedig nem....csak egy kicsit...egy kicsit nagyon....annyira, hogy a gerincén végig futott a fájdalom...egy kisebb áút durmolt emagában...semi mást, de a gottonak ez is elég volt, hogy meghalja a nyávogó nőstényt.
|
A nőstény kizakkantotta a gondolatmenetéből. Odafordult és Cindy bazsajogva odaadott neki egy csokrot. Kérdően nézett, hol a virágra, hol a rókára. Mikor a nőstény belecsobbant a vízbe, megvonta a vállát és megette a virágot. Elfintorodott, mert ezt a virágot nem nagyon szerette, de a szándék volt a fontos. Megint a csészéjébe nézett, de most nem kortyolt. A hűvös szél borzolta hátulról a bundáját és a folyó felé vitte a bűzét, így pont érezte, de már megszokta... nem szerette az őszt, meg a telet se, mert arról Petőfi jutott eszébe... a természet meghal... nem szerette a halált, gotto létére igen furcsa volt...
|
* Cindy felállt és szedett 10 száll virágott pajkoságból. Ahogy így szedte a virágokat a föld egy kicsit megrengett, de nem érdekelte. Oda ment Borisshoz és megkopogtatta a vállát. A hím rá nézett és Cindy pajkosan oda atta neki a virág csokrott. Majd édesen bele ugrott a vízbe. A Víz úgy ölelte magához mint az anya a gyermekét. A vízben jól érezte magát és úszkált. Egyszer egy kis hal oda úszott hozzá és megpuszílta Cindy orrát. Elkerekedett a szeme, de azért mosolyogva pörgött a víz alatt. Az víz olyan tiszta volt és barátságos, hogy amikor letette a mancsát és elrugazkodott a földtől az iszap a helyén maradt. Ahogy így játszogatott láta, hogy az a hal ami előbb megpuszilta egy teljes rajban közeledett felé. Körbe vették és kidobták a vízből. Olyan magasra dobbták, hogy egy három szaltos fejest csinált. A víz ismét úgy tett mint az előb, nem fröcskölt ki. Így játszogatott magával és a kis halakal. Élvezte a napott, mert tudta, hogy ma van az utolsó nap amikor még süt a nap. A fák már csupaszok voltak és a szél is hüvösebben fújt mint bármikor ősszel.*
|
A gotto csak töltögette a csészéjét, míg a nőstény hempergett. Huoso közben elvolt, elgondolkodott valamin... csak úgy az életén. Amilyen idős volt, annál kevesebb dologra emlékezett. Ami a legrégebben történt vele, hogy összebarátkozott a gottoval, akkor még Sombra is fiatal volt és idióta. Jókat mulattak, de aztán 100 év után elváltak, de lelkileg is. Huoso inkább jó maradt, de a macska mmaga lett a sötétség... aztán egy hatalmas sötétség, még a gyönyörű tájakra sem emlékszik, a rókák és farkasok arcára se, csak azok maradtak meg benne, akik meg akarták ölni...
|
*Cindy megértette a mutogatást és letörölte a száját, majd csöndbe maradt. A sütit megete ami maradt a mancsában. Miután megette föl állt és nyújtozkodott egyet, majd újra hátra dölt és elkezdte csavargatni a sálját és nézte a kis rózsaszín felhőket. Észre vette, hogy amíg így csavargatta a sálját, Boriss már harmadjára töltöte tele kis csészéjét. A nap már lemenőben volt és azok a kis felhők lila és vörös színárnyalatott vettek fel. Gyönyörű volt. Arra gondolt milyen jó lene, ha lenne egy barátja. A lilás szeme szinte kikerekedett és a boldogságtól csillogott.*
|
Hueso megrázta a fejét. - Thank you, madame Cindy, most nem kérek... - mondta és elővette kannáját és töltött magának teát. Fel sem nézett a nőstény viháncolására. Csak amikor a nőstény felült, akkor vetett egy pillantást az elmebeteg rókára. Majd azt mutogatta el neki, hogy ne hangoskodjon annyira, majd újra a csészéjébe nézett.
|
- Hát ez igaz... nem kér krémes sütit?-*kérdezte és elővett egy dobozt ami tele volt krémes sütikel. Kivett egyet és egyik újával leszedet róla egy kis krémet, majd betette a szájába az úját és pármásott perc múlva felnevetett és hátra esett. Élvezte a napfényt és a finom krém átjárta mindenét. Csak mosolygott és nyalogatta a krémes sütitt. Amikor felkellt, rá nézett Borissra és ő is vissza nézet rá. A hím valamit mutogatott. Arra gondolt, hogy Cindynek krémes a szája, de Cindy csak butuskán, jobbra hajtota a fejét és fülei arra döltek a merre a feje. Nagyon aranyos volt. Olyan volt mint egy kiskölyök.*
|
A gotto ismét csak bólintott, majd beleharapott a sütijébe, és azzal a harapással el is pusztította. Idáig Cindy egyik kérdésére se nézett fel, csak amikor a teasüteményt vette el, és most is úgy tett, teájába nézett. - Minek? Nem lenne semmi értelme... Sombra is hobbiból űzi.. baromság... - mondja és kortyol egyet a teából. - Pár tized évvel ezelött, amikor még utaztam, mindenhol megálltam és leültem teázgatni más állatokkal. Sokan kiröhögtek, mások meg kiakartak rabolni, de megbánták... - mesélte és megrázta a fejétn . - Nem, nem öltem meg őket, madame... Tudja madame Cindy, hogy miért csinálom ezt? Miért is tudná... - válaszol saját kérdésére. - Szeretem megismerni a többieket. Sajnos azt vettem észre, hogy sokkal több a gonosz, mint a good...
|
- Rendben Borris. Én félek a gottoktól, de nem az olyanaktól mint ön. Borris...-*kezdte a mondatát Cindy, de torkán akadt a szó és rá nézett a mellete ülő hímre. Folytatta amit elkezdet.*- Borris... Te miért nem bántasz másokat?
|
-Hm... - mordul fel Hueso. - Madame Cindy nem jól teszi... a gottok igenis veszélyes lények, csak pár kivétel van, mint például én... - mondta és harapott egyet a sütiből. - A nevem nem fontos... - húzta mosolyra a száját, akárhol is van neki xD. És megint szürcsölni kezdett. - Hívjon a madame csak Borris-nak.
|
- Nem félek a gottoktól! A nevem Cindy és az öné?
|
[30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
