|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.09. 19:18 - |
A vízesés egy gyönyörű hely. Sok Fényfalka beli róka jár ide megnyugodni. |
[17-1]
~Nem hiába vagy TE Dulcinea.~*Mosolyodott el magában Lord Camelott, majd egymás mellett haladva elindultak a Külvilág felé vezető ösvényen.*
//folyt. köv. Szerelem folyó// |
A nőstény az ételdolgot nem értette, hiszen a déllemek szeretnek enni, bár nem ismeri őket olyan közelről, így inkább nem foglalkozott vele. Aztán az úszás, jó azt megértette, és tapasztalta is, legalábbis látta. Örült, hogy a hím talált ki egy helyet. Egy pillanatra meghökkent. Szerelem folyó... Észre vette, hogy a hím milyen gyorsan hárította el a félreértés lehetőségét, persze ezt is megértette. Dulci természetesen bólintott. - Lord Camelot, kérem vezessen! - mondta szórakozottan. Kicsir meglepődött saját szavain, mert senkivel sem beszélt még így, de gonddolta, - legalábbis remélte - hogy ez így természetes.
|
*Lord Camelot, vagyis Midzuki láthatólag elkondolkozott a kérdésen, hisz' ő társaságban nem szokott túl sok dolgot csinálni.*-Őszintén szólva.... Soha nem eszem, mások előtt, de még magamban is csak néha nyúlok ételhez. Úszni? Nos, azt hiszem annak a víz látná kárát, hiszen nem uralom teljes mértékben a fagyasztó erőm, tehát egy ideje már erről is letettem.-*Dünnyögte s ekkor hirtelen, mintha eszébe ötlött volna valami felkapta a fejét.*-Menjünk a szerelem folyóhoz.-*Csattant fel, de ekkor hirtelenjében, mintha le is esett volna neki valami.*-Kérlek ne értsd félre a szándékaim.-*Hárította a fel nem tett kérdést.*-Csak mutatni akarok neked valamit... Valami szépet. Van kedved hozzá?- |
-Van kedvem valamihez, de nem tudom, hogy mihez... - mondta vigyorogva a nőstény. Álombunda nem tudja mi lelte; kimászott a vízből, majd a hím mellé telepedett. - Neked mihez van kedved? Úszni? Enni? - kérdezte a földet pásztázva.
|
-Remélem nem felejtetted el, amit akkor kérdeztem s amit akkor válaszoltál. Nem kívánok boldogtalan rókákat megölni, mert abban nincs élvezet.-*Mondta, majd gyorsan megrázta fejét s tekintetéből látszott: újra ebben a világban van, mind testileg, mind lelkileg.*-Öhm... Sa-Sajnálom.-*Motyogta lesütött szemekkel, úgy, hogy hosszú szempillái arccsontját söpörték.*-Van kedved valamihez?- |
Álombunda a vízet hajtotta maga elött, miközben várta, hogy a hím dobjon fel valami témát. A nagy csönd hatására ő is elkalandozott. Lehet, hogy az Álom elhangzik nevében, de nem az a típus aki imád álmodozni, ő inkább a tettek rókája - ha szabad így nevezni :P A nőstény ijedten kapja fel a fejét a meleg hangra, amien nem igazán érez életet. Midzukira néz, hogy esetleg van e valami baja, de nem. Csak néz maga elé a déllem és látszólag nincs magánál, de a nőstény azért válaszol. - Természetesen félek tőled, hiszen egy déllem vagy, aki kiszámíthatatlan, de ha esetleg abba a szűk körbe tartoznál, akik nem hűek ehhez, akkor bocsánatot kérek :3 Különben meg tudom, legalábbis remélem, hogy nem akarsz bántani, eseleg meölni, hiszen ezt már réges-rég megtetted volna... - mondta a víztükröt nézve a nőstény.
|
*Midzuki felemelte egyik mancsát s megrázta a rajta lifegő karkötőket. Szemei néhány pillanatra elveszítették fókuszukat, valahogy pedig úgy tűnt, mintha nem is ebben a világban lenne. Talán valóban így is volt és gondolatai elkalandoztak egy szebb és élhetőbb lét felé. Midzuki mindig hajlamos volt átlépni az álmok és a valóság közötti határt csak, hogy néhány pillanatra ne kelljen foglalkozni az élet gondjaival.*-Te nem félsz tőlem? És, ha nem akkor miért?-*Kérdezte rideg hangon, de ebben nem volt semmi távolságtartás, pont úgy ahogy közvetlenség sem. Csak ült ott elérhetetlen messzeségekben járva, a hullámok által csapdosott parton...* |
A nősténynek elkerekedett a szeme az utolsó mondata hallatán, de tudta, hogy miért ölné meg? Idáig is megtehette volna, és különben is... már el is nevezte, aztán meg, idehozta erre a szép helyre.. most miért akarná megölni? - Értem... - vetette oda unottan. Álombunda nem volt az a szószártyár, akiből könnyen meglehetett tudni mindent. Szinte harapófogóval kell belőlle kiszedni az információkat. vagy egy egyszerű kérdésre az egyszerű választ...
|
//szeretek Midzukival írni xDD össze-vissza beszél, mint egy nagy filozófus x"3//
*Midzuki kedvesen felvonta szemöldökét, mint aki nem számított erre a kérdésre x).*-A dolog nyitja egyszerű...-*Vette fel újból nyugodt pózát. Tulajdonképpen ő maga már rég rájött, hogy azért beszél ennyit félre, hogy róla ne tudjanak meg semmit. na meg persze szereti járatni a száját úgy, hogy annak nincsenek következményei xD...*-...mint mondtam engem mindenki utál. Akik nálam gyengébbek azok irigyek, akik erősebbek azok felsőbbrendűnek érzik magukat. A normális rókák félnek tőlem. Különben meg nem barátkozom senkivel. Mindenkit megölök... Előbb-utobb, aki a közelembe férkőzik meghal. De nem csak ők.-*Hangsúlya mit sem vesztett eddigi tartásából. Talán maga sem vette észre mit mondd, vagy csak természetesnek vette. Esetleg tartotta annyira a nőstény, hogy nem most fog sikítozva elfutni. Ki tudja...* |
Álombunda szerette a hímben, hogy sokat tud beszélni, feleslegesen. Így olykor nem figyel arra amit mond, csak arra, hogy hogy mondja; meleg, de mégis hideg hangján...A nőstény szerette a hangját hallgatni, de nem szeretett hozzáfűzni dolgokat, de mégis kell, mert ha nem szólal meg, akkor a déllem se beszél. - És miért csak verbálisan tartozol közéjük? Nem jó fejek? Vagy esetleg jobbnak látod, ha "normális" rókákkal barátkozol? - húzta mosolyra a száját.
|
*Midzuki felszegte fejét és az eget kezdte pásztázni távoli tekintetével.*-Hát... Mint minden déllem jómagam is a Demon-hoz tartozom. De csak verbálisan. Úgyértem szóban... Nem nagyon tevékenykedem a többiekkel együtt, bár mindenki jól ismer. Aki pedig érdeklődik irántam, legyen nőstény vagy hím, többnyire nyalizásból teszi...-*Vont vállat és lemondóan visszaeresztette fejét, majd Álombundára nézett.*-Vannak akik jobb szeretik a magány, mert a szívüket elborította a jég... De vannak akik csak hiszik, hogy magányban kellene élniük. Legalábbis megpróbálják hinni. Lelke legmélyén minden lény tisztában van azzal, hogy van valaki aki csak rá vár éscsak rá van szüksége.-*Mosolyogta meg saját szavait.*-Szerintem sejted te hova tartozol csak nem akarod elfogadni. Valójában az élet keresése bejárhatatlan utakra kalauzol.-*Jegyezte meg sztoikus nyugalommal.* |
-Bocsáss meg... elkapott a hév... - mondta mancsát fejére téve, majd levette a mellső lábát és megrázta a fejét. - Nem akarok új falkát, nem kell nekem falka... - vonta meg a vállát a nőstény. - De neked van falkád, nem? Hisz' déllem vagy... nem a többi déllemmel élsz együtt? - kérdezte a hímet, miközben belemászott a vízbe. Kellemesen meleg volt. A víz simogatta bundáját...
|
*Midzuki védekezőn maga elé kapta mancsát.*-Nyugalom van... ^^" Már mi hasznom lett volna abból, ha kémkeded? : O -*Húzta fel szemöldökét, majd sóhajtotta és mancsát újból maga elé engedte.*-Megértem.-*Mondta és hangjába próbált minél több együttérzést csempészni.*-Talán kereshetnél másik falkát.-*Vont vállat, ahogy felvetette az ötletet.*-Ahol nagyobb az összetartás és akkor lehetnének barátaid. *w* - *Tette hozzá magyarázatféleség képpen. Bár nem mutatta, de igazából nem értette, hogy Álombunda mit problémázik annyit. Hiszen ő mindig is magányos volt és egyáltalán nem bánta. Bár azért az ő élete jelentős folyamatokon ment át míg idái.ig jutott...*-* |
Dulci lassan a déllem felé fordult. - De... az egyik falkához tartozom... - motyogta. - Te kémkedtél utánam? - csattant fel élesen a nőstény, nem mintha bánta volna, de mégis pofátlanságnak tartotta. - Különben teljesen mindegy... És... a falkatársaim nem értenek meg, nem is járok nagyon oda, de nem is keresnek és nem s tűnik fel nekik, legalábbis nem kérdezik, hogy hol vagyok, merre járok és, hogy biztonságba vagyok e... de gyakran hiszem azt, hogy ezek csak rutin kérdések és egyáltalán nem érdekli őket az én sorsom... - mondta, fejét a vízesés felé fordítva.
|
*Midzuki <3 higgadtan lépdelt Álombunda után, majd nyugodtan leheveredett a fűben tisztás távolságra a víztől xD.*-Tulajdonképpen azt már tudom, hogy mi a legnagyobb vágyad az életben. De te nem tartozol semmi falkához? Lehet, hogy csak én sejtem rosszul... De mintha láttalak volna már valamelyik falkánál. Hát ott nincsenek barátaid, Dulci? : O-*Érdeklődött Midzuki fejét mancsaira hajtva. Bár tudta, hogy vékony határokat feszeget mégsem kezdett el magyarázkodni x"3.* |
Midzuki vezetésével Álombunda idetévedt. Szája tátva maradt. - De gyönyörű... - mondta halkan, majd a elég közel rohant a vízhez, majd beletette egyik lábát.
|
A vízesés egy gyönyörű hely. Sok Fényfalka beli róka jár ide megnyugodni. |
[17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
