|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.26. 16:58 - |
Itt bárki kertészkethet csak legyen kreatív!!XD |
[86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Egy hatalmas, benga állat szállt a mennyország egén. Leszállt a virágok köze, amik acélosan fénylettek, amint a lény földhöz ért. Arca hihetetlen kemény volt, vörös szemei izottak, de nem a dühtől. Hanem csak úgy. Nála ez normális volt. - Hello Articuno! - mennydörgöt neki Dialga. A felhők közül letekintett a földre,ahol roppant hideg volt a nyárhoz képest. - Arti. Kérlek szépen, ne rontsd el a földiek idejét. Borzalmas a világ tényleg, de ezért ne itasd az egereket.- mormogta majd barátságosan oda dugta fejét a tojóéhoz. Próbált arcára csalni egy mosolyt, de ebből inkább fintor lett így inkább hagyta.
 |
- Rendben - mondta mosolyogva, majd leült, akár egy korló tyűk, lehunyta a szemét és magaelé képzelte a lenti életet. Mármint, nem is képzelte, hanem inkább nézte. Nézte a végeérhetetlen fájdalmakat és szenvedéseket. Egy apró könnycsepp buggyant ki a szeme alól és lefolyt, a földre. A Földön hó helyett jég esett...
// Lugia a párja :P Azaz járnak ^^" De ez a képeikből nyilvánvaló lett volna... //
|
Shaymin, megráhzta magár.- Inkább most elmegyek. -mondta, aztán eltünt a virágok közt.//Kibe szerelmes Articuno, vagy ki szerelmes Arti-ba?//
 //shaymin el// |
// xDDD //
A tojó bólintott, majd egy pillanatra elengedte az apró sünit. Felszállt a levegőbe, s széttárta hatalmas szárnyait. Szemeit lehunyta, majd egy hatalmasat kurjantott. Hangja csodálatos és kellmes volt. A Föld levetette eddigi öltözékét és hóval takaródzott. Leszállt Shaymin mellé, aki addigra bebarnította leveleit. - Ne beszélgessünk valami vidámabbról? Mondjuk... a közeledő karácsonyról? - kérdezte vigyorogva a kék amdár.
|
Shaymin megtörölgette a szemeit.- Úgy gondolod?-kérdezte, és felnézet a kék madárra. Hirtelen valami hideg fogta el. A kisnőstény elkezdet sápadni. Nem is csoda, hiszen a földön, hirtelen minden elkezdet megfagyni. Hirtelen vissza változott a rendes sündisznó alakjába, és elkezdtek a viráhai bebarnulni.
//és erre benyomok neki, egy élet vidám képet...-.--// |
A madár lehunyt szemmel nézett magaelé. Hirtelen Shaymin hangját hallotta meg. Rögtön felkapta a fejét és meglátta a kicsi nőstény könnyes arcát. - Ugyan, már! Nem olyan gyerekes ő! Csak új még neki ez a helyzet. Hagyd, hogy egy kicsit lenyugodjanak a kedélyek. - nyugtatta Shaymint.
|
-Articuno! Articuno!- vízhangzott az egséz völgy Shaymin kétségbe esett üvöltésétől. LEszállt a tojóhoz. Bőgvö ölelte magához a jegesmadarat. -Schyter nem bocsát meg, és utál!-zokogta, a kisnőstény.
 |
// xDDD //
Articuno zavarodottan állt, majd egy meleg... khm.. hideg.. vagy hogy is mondjam xD szóval egy mosoly jelent meg a csőrén.
|
- Articuno! Te vagy a világ legokosabb tojója!-mondta Schaymin és megölelte a jeges madarat. Majd felrepült, s Schyter után repült. //folyt.ott ahol Schyter van!//
|
Articuno szárnyai alá vette az apró sünit. - A szerelem nehéz, kedvesem... De, az lenne a legjobb, ha megkeresnéd Schytert és mondd el neki, hogy hogy érzel, mármint, hogy nem akartad megbántani, csak nem tudtad, hogy ő jobban szeret, mint barátot. - mondta a tojó.
|
- Nos Schyter és én beszélgettünk, majd valahogy feldühödöt és ezt vágta a fejemhez:
Tehát így állunk....Amikor azt hiszem, hogy lehet valami a kapcsolatunkból, te simán lepattintasz! ÉS én eddig azt hittem, hogy Schyter és én csak barátok vagyunk, nem akarom őt elveszíteni. De mint látod, ő másként érez irántam, mint én iránta.- mondta és sóhajtott egyet.
|
A kertet hideg, jégfuvallat járta át. Rögtön tudta mindenki, hogy ki jön. Articuno jelent meg Shaymin elött. - Szija, Shaymin! Mi bánt? - kérdezte félrebillentett fejjel, majd Mespitre nézett. - Ne is törődj vele, sosem tudja, mit beszél! - mondta, s legyintett egyet.
|
*Shaymin nézte a kiborult Mespritet, ahogy elmegy erősíteni a csíjét. ~ Viszonzatlan szerelem. Ez a legmegfelelőbb szó amit érzünk egymás iránt Schyterrel. De én még mindig nem tudok rá úgy nézni...nekem ő egy barát. Egy nagyon jó barát, s én ezt a barátságot nem akarom veszélyeztettni. De még is megtettem~ mondta magának, és kifújta a levegőt. Fele lecsügget és a kis nőstény tele volt, bánattal.*
|
Mesprit kínjában a falhoz verte volna a fejét. - De még mennyire, hogy nem érted! - mondta kétségbe esetten. - Nem is mondok semmit! - sóhajtotta, s leült erősíteni a csíjét xD
|
- Nem vagyok szőke, csak nem akarom elhinni!- mondta és a fejét rázta.- Nekem Schyter nem jelent semmit, de ha én neki az életét adom akkor abba bele fogok halni!- vinnyogta a nőstény
|
Mesprit összecsapta a tenyerét. - Mondtam, hogy szőke vagy! - mondta és megint csak a fejét rázta.
|
- én nem vagyok szőrösszívűutálatosgeny!én nem tudtam, hogy így érez irántam...sőt nem tudok semmit...-mondta és sóhajtott egy nagyot.
|
- Lehet, de Schyter viszont mást érzett irántad, te meg szőrösszívűutálatosgenya módjára a szívébe tapostál és ráadásul meg is törölted benne a lábad! - mondta karba tett kézzel. - Nem kell sokat tudni a szerelemről, hogy érezzd, ha valaki szeret! - mondta és elhúzta a száját, majd megrázta a fejét.
|
- Nem vagyok szőrösszívűutálatosgenya!-tiltakozott Shaymin- Jó, én nem értek a szerelmhez...- mondta és megdöbbent amit a sáskákról mondot.- Tudod én Scyterre úgy gondolok mint egy barátra.
|
- Drágám! Hogy lehetsz ilyen szőrösszívűutálatosgenya, hogy ílyen kegyetlenül kirugod, Schytert? Bár meg is érdemli! Tudod milyen kiszámíthatatlanok a sáskák?
|
[86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
