|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 13:18 - |
Bőséges zsákmányban. Biztonságos, de könnyen el lehet veszni. |
[135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
-Ez igazságtalanság!-háborodott fel a kölyök.-Miért nem csak a gonoszok?-morgott.
 |
A nőstény akaratlanul is felnevetett, majd mancsával befogta a száját.
- Egyszer mindenki meghal, kölyök. - simogatta meg Double fejét - Azok is, akik egész életükben rendesek voltak és azok is, akik gonoszak. Ez a természet rendje. De ne aggódj, nem fogom itthagyni a falkámat. - kacsintott a kölyökre. - Legalábbis egykönnyen biztos nem.
 |
Double is jól kifáradt,lihegni kezdett és mikor Hecate bejejezte a beszédet aggodalmasan így szólt:-Talán meg fogsz halni?-nézett ré kerek,aggodalmas szemmel.
|
Egy darabig harcoltak egymással, majd Hecate megadta magát és a fák árnyékába vonult lepihenni.
- Hát... Igazából, szomorú, hogy ennyitől kifáradok, de te... - bök farkával a kölyökre. - Tele vagy élettel és erővel. Egy nap nagyszerű harcos válhat belőled, sőt, egyszer akár az én helyemet is átveheted. - vigyorogva oldalra dönti a fejét. - De ebbe ne legyél olyan biztos. Addig bármi történhet. - elnyújtózik a földön, mancsaival meg a levegőt dagasztja.
|
A kis róka harapdálni kezdte Hecatét,és ezt mondogatta.-Vagy mégis?-vigyorgta,mjd bírkózni kezdett vele.
|
- Jaj, te szegény! - kacagott fel a nőstény, de közben azért elhúzta a mancsát. Egy pillanatig elhitte, hogy ezzel, hogy összekócolta a kölyök haját, tényleg megbántotta és szomorúságot okozott neki. Az öröm is kihúnyt a szeméből, ám nem sokáig, mert Double rögtön rákontrázott, harapdálni kezdte a vezért. Az eleinte rémülten próbált menekülni, de aztán emgértette, hogy ez csak játék, s a kishímet nem szállták meg a démonok...
Hecate megadást színlelve vetette hanyatt magát és elterült a földön.
- Jaj, nekem! Még egy kiscápa is legyőz! - sopánkodott, majd, mikor Double egy pillanatig nem figyelt, a nőstény ellökte a mancsával az apró testet.
- Vagy mégsem? :P - kelt fel gyorsan és a növendék felé tornyosult.
|
Neeee!!-sipította.-Nehéz volt beállítani!-mondta majd játékosan ráugrott és összeborzolzta.-Kiscápa támadás!-nevetett és elkezdte harapdálni.
|
Hecathe fáradtan sóhajtott, és orra alatt megjegyezte:
- Nem tudod, mi a jó, kölyök... - közben fejét is csóválta. Egy darabig ette magát emiatt, végül legyintett egyet és mosolyogva felelt.
- Fiatalság, bolondság. Erre csak ezt tudom mondani. - és mancsával összeborzolta a kölyök haját.
|
-Fúj!Undorító ízük van!-undorodott el.
|
- Mert a virágokat jó megenni. Pontosabban, csak arra jók. - mondta méltatlanul, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
~ Nagyon úgy tűnik, hogy nem csak a szemével, de a fülével is bajok vannak.. ~ húzza el a száját, miközben elgondolkodva figyeli a kölyköt.
|
Double csóválta a fejét:-Nem,még nem.Miért?-kérdezte játékosan.
|
- És meg is kóstoltad őket? - kérdezte gyermeki kíváncsisággal, őszinte érdeklődéssel, de a választ igazából meg se várva, komoly arcát vette fel és közel hajolt a kölyökhöz.
- Amúgy nem azért, Double, de neked minden rendben van a szemeddel? Nem gondoltál még arra, hogy elmenj a gyógyítóhoz? - kérdezte félrebiccentett fejjel, aggodalmasan.
|
Double elővette azt a "Nem igaz,hogy nem tudtad!,,képet és azt mondta:-van fekete és babarózsaszín rózsa is.-mondta.
|
- Heh. - mosolyodik el a nőstény a kishímen, majd észrevétlenül megcsóválja a fejét.
- Mindegy, Double. Ha majd nagy leszel megérted mi is pontosan az összefüggés a kettő között, de... Hogy lettél babarózsaszín, ha a rózsa vörös? - pislogott nagyokat értetlenül a helyettes.
|
-Á,nem kell ennél koncentrálni!Csak arra aszínre kell gondolnom,amilyen akarok lenni.Csak most azért lettem babarózsaszín,mert a rózsákra gondoltam.-nevetett.//Na,ez is egyre fogyatékosabb XD XD//
|
- Úgy tűnik, ezt még gyakarolni kell. - jegyezte meg, miközben próbált illedelmesen és halkan kuncogni a kishím szerencsétlenségén. - De, semmi baj... - vígasztalta a kölyköt - Van még időd tökéletesíteni a láthatatlanná válást. Tudod, cska koncentrálni kell, ami meg ilyen korban... - néz végig a kölykön - eléggé nehéz... - védekezően felemeli a mancsát - Persze nem azért mondom! Elképzelhető, hogy te épp olyan csoportba tartozol, amelyik képes arra, hogy koncentráljon.
|
-De eltudok tünni.Bele tudok olvsdni a környezetembe.-kacsintott vissza,maj olyan színe lett,hogy nem lehetett látni.De hirtelen valahogy az az igazi,baba rózsaszín lett.-A francba!-morogta.
|
- Ehem, értem... - mondta halkan, majd folytatta az étkezést.- És, amúgy mire jó? Mármint, hogy álandóan váltogatod a színedet? Inkább feltünővé válsz vele, mintsem, hogy eltűnhetsz a bozótban.... - jegyezte meg két rágás között.
- Bár lehet... - nevetett fel - csak nekem furcsa ez az egész. ,,Az én időmben ilyen nem volt." - kacsintott egyet a kiskölyökre.
|
A kis róka elkezdte betolni apockot,amikor Hecate kérdzett tőle valamit.-Á,nem.Akkor változtatoma szinem ha akarom.Csak néha fáj tőle a fejem.-mondta.
|
Hecate és a mögötte ballagó Double, aki hím, megérkeztek. A helyettes mélyen beszívta az itteni friss levegőt.
- Megunhatatlan hely. És mellé még csodálatos is. - jegyezte meg magának és körbenézett a sárguló fák között. Öröm töltötte el, ha arra gondolt, hogy egyszer minden az övé lesz. Csak az övé.
De az örömét a gyomorkorgása zavarta meg.
- Szóval akkor kaja... - nézett le a kiskölyökre, majd elindult a bokrok felé, valami ehető után kutatva. Végül visszatért szájában egy soványka nyúllal és egy pocokkal. A pockot letette a növendék elé, a nyúlat meg majszolni kezdte.
- Tudod... az a karkötő... Nem idegesít? Nem fáj tőle a fejed, hogy álandóan váltogatni akarod a színed?
|
[135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
