|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 13:13 - |
A Szélfalka tábora kellemsen hűvös és biztonságos. Sok kis zsákmány szaladgál. |
[104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
Eden megfelelő mennyasszonyhoz méltóan, egyik mancsát kecsesen a szájára tette és halkan kuncogott Zilli viselkedésén.
- Ha még edzel rá egy kicsit, talán az Olimpián is részt vehetsz ezzel. - mondta vigyorogva, majd a nőstényhez dobta a virágcsokrot. Reménykedett benne, hogy az elkapja, de ha mégsem, akkor földrezuhanva elkezd nevetni, mert azért ő sem gép, nem bírja ezt sokáig röhögés nélkül. :D
 |
Zilli kifűzte füléből a szalagot, majd elhajította. A kék selyem darab repült úgy körülbelül...2cm. Aztán leesett a földre. Zilli magasba tartotta az egyik mancsát és azt kiáltotta.: - Isten király vagyok!- majd hirtelen visszajött a valóságba és kérdően nézett a magában motyogó kandúrra. Amikor az felállt két lábra és magához szorította a csokrot Zilli szemeibe könnyek szöktek és alig bírta elfojtani a ( nem, nem a síró görcsét :P) nevető rohamát. Csak ennyit tudott normálisan kinyögni. :- Persze, hogyne!
 |
Eden a kislányos nyávogásra felfigyelt és hatalmasra kikerekedett pupillákkal nézett Zillire.
- Jó szagú zokni. - akadt el a lélegzete. - Btw... Inkább vedd le. - legyintett nemtörődöm hangon, majd visszafordult a tetemhez, arcán közben megjelent egy vigyor.
- Igazából... Tudod, hogy tartja a mondás. Halottról jót vagy semmit. - néz komolyan a nőstényre, miközben száját elhúzza.
- Bah! - emeli fel mancsait, amiben még mindig ott van a virágcsokor. - Átkozott illemtudás. - morogja, majd két lábra áll, szárnyaiból uszályt csinál, és mellkasához szorítja a virágot.
- Lennél a tanum az eskövőmön? - nehezére esett nem kuncognia...
|
Zilli felvette az eldobott szalagot. Bekötötte a fülébe, amíg Eden nem figyelt és kis lányos hangon megkérdezte.:- Na és nekem hogy áll?- szempilláit hevesen rebegteti, majd elkezd nevetni. - Na, jó azért ez már guztustala...- mondja, de Eden félbeszakítja.
|
Eden elégedetten tette le a zsákmányt.
- Ne aggódj Zilli - nyugtatta a zombiet. -, majd keresünk neked valami finom falatot, 'key? - mosolygott rá, majd a tetemet próbálta megszabadítani a szallagoktól és a virágoktól.
- Bah... Ha így kellett volna élnem, akkor már rég végeztem volna magammal... - morogta, ahogy felemelte az egyik szallagot és közelről megszemlélte. A hányingerkeltően édes, vattacukor illat betöltötte Eden orrát, így a kandúr eldobta magától a kék szallagot.
- Pfúj! Ha ennek olyan az íze, mint a szaga, akkor inkább megvárom, míg egy kicsit megrohad. - nyervogta, miközben orrát befogta és egy csokrot szabadított ki a zsákmánya hajából.
- Szerintem ezt egy esküvőn szerezte, de azóta nem tudta kiszedni a hajából. - kuncogott.
|
// Nem ér itt is tied lesz a 100. reag T_T A tied volt, te. :P//
Zilli feje csak úgy koppan a földön, amikor a kandúr elengedte. Mancsát szorosan a fájdalom központjához szorította és halkan felvínnyogott. Egy része nem akarta megzavarni Edent, de a másik fele legszívesebben most ráugrott volna a kandúr elektromossággal feltöltött testére és agyon püfölte volna. De inkább kedvesebbik énjére hallgatott és valami zsákmány után szimatolt. A levegőben érezte még egy másik róka szagát, aki fiatalnak tűnt, de már régebben elhagyta ezt a területet. Felsóhajtott, és feladta a keresgélést. Ekkor Eden kilépett a bokrok mögül, szájában ott lógott a giccses nőstény. Zilli elmosolyodott. Szép munka. Szinte rekordidő!- mormogta és lehunyta szemeit.
|
// Nem gond, funny így is. ^^ //
-Ám legyen... - mondta halkan, majd elengedte a nőstény fejét, ami csak úgy koppant a földön. ^_^ ( Sry, ezt muszáj. ^^! ) A macska leszállt a nőstényről, majd a bokrokhoz lopakodott, minnél közelebb a gyanútlan nőstényhez. Szárnyait behúzta, hogy ne keltsen velük feltűnést. A levelek csak úgy zizegtek körülötte, mert elektromos testével vonzotta azokat magához. Eden meglepően jól tudta utánozni a mókusk hangját, ezt a trükkjét kihasználva Calanthe a bokrok felé figyelt. Ámbár az nem alélt el az esetleges apró rágcsálótól, ami ott bújhat ártatlanul a bokor alján, így Edennek nem volt más választása, kitárta szárnyait, és rohamból nekiugrott a nősténynek. A kandúr testében feszengő energia megrázta a nőstény testét, így még védekezni se volt ideje és a kandúr elharapta a nyaki csigolyáját.
- És ím, itt egy falat fal. - mondta elégedetten, majd grabancánál megfogta a zsákmányt. - Lesz mivel szórakoznom evés előtt. Legalább ez a sok cucc, ami rajta van, az enyém lehet. - nyervogta teli szájjal. ( Ne kérdezd hogy. )
|
- Csak a szárnyaid miatt értél ide hamarabb. - lihegte,majd a macska rávetette magát. - Az idióta kifinomult hallásod a hibás. Teljesen normálisan futottam! Egyáltalán nem voltam hang....- morogta,majd a kandúr megfogta a fejét és elfordította.- Mit csi..?- akarta kérdezni, de akkor Eden félbeszakította. Zilli szeme az ártatlan nőstényre tapadt. - Hm... Köszönöm nem kérek belőle. Ez a sok giccses izé, meg a többi hóbelevanc rajta nekem nem pálya. Csak megfeküdni a gyomromat.- sziszegte. // Sajnálom, elfelejtettem említeni az élettöriébe, hogy nagy hatással van rá a környezetváltozás. ^_^ Míg saját falkájában békés, nyugodt, addig másút nem. :P//
|
Eden jóval hamarabb ideért, mint a nőstény. A kandúr kinyújtotta szárnyait, majd elkezdte azokat nyalogatni. Az elektromos kisülések apró csattanásokkal jelezték, amikor a macska nyelve hozzáért az elektromosságtól feltöltött tollakhoz. Mikor hallani vélte Zilli mancsdobogását, abbahagyta a nyalakodást. Mikor a nőstény elég közel volt, rávetette magát.
- Csitt, halkabban! Nem tanultad meg, hogy vadászatnál csendben kell maradni, különben elemenkül a finom vacsora? - kérdezte vigyorogva, majd a nőstény fejét felemelte és egy bizonyos irányba fordította. Közel hajolt hozzá, és a fölébe súgta a szavakat.
- Látod azt a szépséget ott? Választhatsz, elkapod vagy elkapjam?
|
- Rendben, siess csak! - mondta, majd hátat fordított a gyógyító tanoncnak, majd hirtelen visszaszólt neki. - Hé, nincs valami olyan növényed, ami elriasztja a boarakat és rovarokat? - kérdezte aggodó arcal. // Hát Calanthe és Schyter nem alkotnának jó párost xD //
|
//-.-//
- Hát....- mondta és ebben nagyon kételkedett,hogy megmentette az életét.- Ennek nagyon örülök! Akkor nem kell ellátnom a sebeidet...vagy valamidet. Tudod nekem sietnem kell!
 |
// xD //
- Megmentetted az életemet! - mondta hálássan. - Különben igen, jől vagyok! - mondta gúnyosan.
|
Nighttrill megfogta a kis bogarat, és gyengéden letette a földre.//Amire én nem lennék képes//- Jől vagy?- kérdezte, de lelki szemeit forgatta, a nőstény vinyogása miatt.
|
-SZEDD LE RÓLAM! - kiáltotta, s közben körbe-körbe ugrált.
|
A tanonc a fűben ugrált. A szájában sok menta, és gyógynövény volt. Hirtelen észlelte a sikolozó nőstény. A szemeit forgatta, majd oda ugrott mellé.- Szia!- mondta és letette a gyógynövényeket. Igazából sietett, de úgy gondolta, hogy egy kis disurálás nem árt egy falka taggal.
|
A magas fűben valami kék jelent meg. Arcán kétségbeesés tükröződött. Hirtelen felkiáltott. - Ááááh! Bogár! - sikította és fejét rázta.
|
*Invernio a gyógyító barlanghoz ment, a feleségéhez.*
 // folyt ott///
|
- Jaaaaaaaaaa... Nem baj!-* rázta a mancsát. azzal a barlang felé ment!
|
-Vorna.... Hielo a barlangban van...-* mondta értetlenöl a hím.*
|
* Vorna itt termet és oda ment a szülő anyukához.*
- Jól van nyugodjunk meg! Valaki hívja ide gyógyítót!!!
|
[104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
