|
Témaindító hozzászólás
|
2010.08.02. 02:20 - |
Tökéletes barlangocska, ha épp menekülsz, de igazán romantikus és két róka pont elfér benne  |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Mikor megnyalta Copo a nyakát kacagni kezdett (mert csikis).-Ez csikis!-mondta a nősténynek |
Copo édesen elvigyorodott. - Igazán nem tesz semmit! - mondta és nedves orrát Makeeda nyakához érintette, amit késöbb megnyalt ( mármint a nyakát xD)
|
~Szeretem és el sem akarom hagyni.De remélem nem vagyok gyors~-Köszike.-mondta és megfordultak és már Copo volt felül |
- Most az egyszer megbocsátok! - mondta vigyorogva, s viszonozta a csókot. ~ Minden olyan tökéletes... Mind Diánál, de aztán... Nem volt hozzámvaló, de Makeeda az igazi! ~ gondolta, s ezután gondolatai csak a nőstény körül forogtak.
|
Annyira jól érezte magát mikor jobban hozzá szorult és megbotlott és elestek és Makeeda Copo-ra esett.-Bocsika-mondta kicsit kuncogva és tovább folytatta a csókolózást |
Copo annyra örült ennek a szónak, bár elég sokszor hallotta és nem túl jó dolog sült ki belőle, de tudta, hogy ez más lesz. - Én is... - lehelte gyengéden, majd száján érezte Makeeda ajkait. Természetesen nem utasította el, hülye lett volna, így inkább mégjobban magához vonta. A csók sznvedélyes és hosszú volt. Copo teste égett a vágytól, a szerelemtől. Tovább akart menni, de tudta, ha túl nyomolós lesz, könnyen elveszítheti Makeedat, akár egy apró madarat.
|
Makeeda is magához szorította a nőstényt és ezt súgta a fülébe.-Szeretlek.-sutogta és fejét Copo vállára helyezte majd megnyalta az arcát és megcsókolta |
A nőstény elmosolyodott, őt sem lepte meg, de jó volt Makeeda szájából hallani. Hirtelen érzelmei urrá lettek rajta, és magához szorította a nőstényt, közben hátát simogatta. - Olyan jó veled... - súgta a fülébe. Arra vágyott, hogy ez a pillanat örök maradjon... arra vágyott, hogy Makkeda-val maradjon élete végéig, s az ő karjai között akarta kilehelni utolsó lélegzetét. Egy könnycsepp nugyant elő a szeméből, s rácsöppent Makeeda vállára.
|
Makeeda nem lepődött meg.Felült és így szólt.-Jó most hogy bevallodtad én is lemondom.-mondta majd a nőstény elé ült és mancsait a vállára tette.-Én is.De ezt még nem mondtam el senkinek.-mondta lehajtott fejjel |
Nem érte váratlanul a kérdés, hisz a filmekben mindig ez van xD Notehát; Copo keservesen sóhajtott. - Van valami, amiről jobb, ha tudsz. Nem akarom, hogy a "kapcsolatunk" emiatt menjen tönkre. - Itt tartott egy kis szünetet. - A szerelmi kapcsolataim azért mentek tönkre, mert akkor még nem tudtam, hogy a saját nememhez vonzódom... - mondta szemlesütve. - Gondoltam szólok, hátha elszalad velem a ló és... ne érjen váratlanul.
|
Makeeda miután megette zsákmányát egy nagyot sóhajtott és a hátára feküdt és látta hogy Copo csak piszkálja.-Miért nem eszel?-kérdezte a nőstényt |
A két nőstény csöndesen étkezett. Copo lopva rápillantott Makeedara. Csodaszép, fiatal nőstény volt; bár őnálla idősebb volt... A nedves fű hűsítette testét, ami ismét égett a vágytól és a szerelemtől. Copo nyelt egyet, majd a fácánjára pillantott. Alig evett belőle, de nem ment volna le még egy falat a torkán, így inkább csupán piszkálgatta.
|
-Jaj nem köszi.Majd én fogok magamnak.-mondta majd körülnézett és észre vett egy pockot.Lassan megbújt a fűben és hirtelen ráugrott de az kicsúszott a mancsai közül és utánna fogot.Ugrott egy hatalmasat és elkapta.Miután megfogta Copo de nive mellé feküdt és majszolni kezdte a kisállatot |
Copo Makeeda után futott. Mikor kiért rögtön észre is vett egy eltévedt fácánt. A fehér nőstény megnyalta a száját, és öszpontosítani kezdett. lövelte magát, s futott, egyenest a madárka felé. Az ijedten verdesett szárnyaival, és vaktában kezdett rohanni, de a zsákmány élete eléggé lerövidült; nemsokára Copo de nive szájában feküdt, éledtelenül. A gyógyító odavitte a barlang elé, s letette a földre. Lefeküdt mellé és elkezdte majszolni. - Te is kérsz? - kérdezte udvariasan Makeedat.
|
-Ferde hajlamú??-kérdezte de nagyon zavarban volt.-Kicsit.-mondta-Hát menjünk vadásszunk.-mondta majd kiszaladt a barlangból |
- Öm... - mondta zavarában, majd halkan a levegőbe súgta. - Ferdehajlamú. - ezt a szót találta a legmegfelelőbbnek. Nyelt egyet, szíve hevesen vert, lábai remegtek és úgy érezte, mintha pillangók csapkodnának a hasában. - De mindegy is! Nem vadászunk valamit, rettentően éhes vagyok!
|
Mi?-lepődött meg.-Mond csak.Lécci.-mondta majd megölelte a nőstényt hogy mondja el. |
- Valóban? - lepődött meg Copo. - Akkor ezek szerint...? - kezdte el, de ismét nem tudta befejezni mondandóját. Inkább lenyelte és úgy tett, mintha nem is mondott volna semmit. Kinézett az odu száján és a haldokló természetet nézte. Petőfi, Hegyen ülök verse jutott eszébe, s elvigyorodott. A vers bár depis, mégis szereti. // Talán azért, mert nem kellett megtanulni xDD//
|
-Nekem se volt jó a szerelmi életem.-mondta-Utálom a hímeket.Mindig csak egy valami jár a fejükben,és azt meg is akarják tenni veled.-mondta kicsit dühösen.-Nem bírom őket.-mondta majd nem tudta mi jöjjön |
- Hát... A szerelmi életem; csederből-vederbe. Egyik szörnyű kapcsolatból mentem a másikba, ám aztán megtaláltam az igazit. Legalábbis azt hittem. Mindig történt valami, aztán nem bírtam tovább. Elhagytam a falkámat és a szerelmemet is. A múltam magam mögött hagyva akarok új életet kezdeni, de egyenlőre ugyanolyan borzalmas, mint volt... - mondta, várta, hogy Makeeda folytassa.
|
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
