|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.30. 14:47 - |
A Tenger, mindig alkalmas úszásra! |
[134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
- Mint jó barátok-*mondta és megszorította Blanco vállát.*
 |
- Barát...? Úgy, hogy együtt járunk... vagy... - nem is bírta folytatni. Tizenhat életéve alatt sosem történt még ilyen jó dolog vele...
 |
- Nem, annyira örülnék, ha a barátom lennél.-*mondta és elengette a hímet.*
|
Az apró szellem teljesen elképedt. - Ez ugye csak vicc? - kérdezte. - Vagy álmodok?
|
- Szia Blanco! Veled szerettem volna dumálni-*mondta, és közelebb úszott a hímhez.*- Tudod, annyira ari vagy, hogy így tetszem neked, és te is tetszel nekem.-*mondta, és megölelte a hímet, és felmordult.(persze kacéren)
|
- Hát rendben... - mondta vonakodva a szellem, majd a tenger felé vette az irányt. Út közben belőtte a séróját, s ellenőizte a lehelletét. - Helló, Frisket! - mondta vigorogva, miközben bement a vízbe.
|
- Perzse! Na menjél már. Biztos beszélni akar veled.-*mondta és megsimogatta a fejét.*
 |
- Gondolod? - kérdezte hátracsapott fülekkel, majd lopva Frisketre nézet. - De hát mit kezdene... velem? - kérdezte értetlenül.
|
- Szia! Hogy is láthatál volna amikor mögöted állok?-*mondta majd Frisketre nézet. Mosolyogva oda súgta Blanconak:- Frisket nagyon méreget....Szerintem be kéne menned hozzá beszélgetni.
|
A szellem majd' elolvadt a nőstény pillantásától, majd megrázta a fejét. ~ Ez nem jöhet össze... Sajnos... ~ gondolta keservesen, majd megfordult, s megijedt az elötte álló Amber-től. - Jaj, szia! Nem láttam, hogy itt vagy... - mondta zavarodottan, majd NIeve mellé kuporodott.
|
* Frisket forró pillantást vetett Amberre, aki Blanco mögött állt, így a hím azt hitte, hogy neki szánta. A kacér mosolyt se neki szánta.*
|
A szellem megijedt. - Leettem magam, vagy mi van? - kérdezte ijedten, majd a mellkasára nézett. - Hm... nem látok semmit... - jegyezte meg a kölyök.
|
* Frisket agodalommal nézet Amber hült helyére, majd tekintete megakadt Blancon. Farkas szemet nézet a kis hímmel.
Amber a víz alat töprengett. Majd kimászott a partra. Csak nézett a meszeségbe, szeme tele volt keserűséggel. Majd az emlékei eltüntek, és a Volgan klán jutott az eszébe. Valahogy le kell őket győzni.
|
- Értem... - mondta, bár nem igazán figyelt a nőstényre, majd tekintete barátjára, Tormenára irányult. Egy darabig csak nézte, majd kimászott a vízből, s leült a szellem mellé, s fejét fogta.
 |
- Pontosan 30, 5 éve. Az anyja eldobta magától, és az én szüleim befogadták.-*mondta és rá mosolygott Amberre. Amber eltöprengett. Majd nagyott sóhajtott. A fájó sebeket felszapdalták.- Hát igen!-*mondta fájóan, majd elnyelték a habok.*
|
Nieve nem kérdezet többet, de agykerekei jártak és csak jártak. - Értem... - motyogta. - Miért, ti mióta vagytok együtt Amberrel? - kérdezte, hogy elerelje a témát.
|
- Nem lehet. Túl erősek. Meglehetne, de biztos halál. Csak egy erős falka tudja megállítani őket. Akik erősebbek, és sötétebb erővel rendelkeznek, de van bennük jóság. Ilyen rókából alig alig van.
|
- És nem kéne őket megállítani, hogy ne legyenek erősebbek? - kérdezte aggodalmasan Nieve.
|
- Ez egy klán. A valaha élt legerősebb. Nincsenek annyian mint egy falka. Eddig csendben voltak. Biztos erőt gyüjtöttek.
|
- Volgan klán? - lepődött meg Nieve. - Az meg... Te jó szent szar! - kiáltott fel ijedtében. - Amber, ezt többet ne csináld! - kérte egyik mancsát a szívére helyezve. - Nos, ezek kik is? Egy szervezet, vagy mi?
|
[134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
