|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 13:09 - |
A barlangrendszerben egy ,,vulkán" rejtőzik, ami melegíti a barlangot. Csupán egytől félnek a rókák és démonok; hogy egyszer ki fog törni... |
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
Caliente csak húzta a száját. - Jó, rendben apa... - dünnyögte, majd seperc alatt elaludt, nem is gondolta, hogy ilyen fáradt.
Violeta kedvesére nézett. - Nincs ötleted, hogy hogyan üssük el az időt? - kérdezte vigyorogva Demoniot. A kacérsák ott csillogott a szemében
 
|
-Hát ez örök rejtély marad számomra!-*mondta és megnyalta a kislány pofikáját.*-Talán, mert az agyunk nagyobbik része nem azzal törődik, hogy okosak legyünk, na itt az idő, hogy te is lefeküdj az ágyikóba!-*mondta és játékosan megfogta a kicsit, és lefektette.- Jó éjt csillagom!-*mondta Demonio,-Csicsikálj szépen. Majd anyuci, ha akarod énekel neked!
 |
-Hm... - húzta a száját a kölyök. - Választ szeretnék a kérdésemre... - mondta makacsul, közben anyja lábát még mindig szorosan fogta.
|
*Demonio felemelte fiát aki önfelett kacagásba, kezdett, amikor magasabb lett mint apja. Majd egy hatalmasat ásított. Demonio a melkasához emelte a kicsit és elkezdte ringatni. Az nagyokat ásított,majd elaludt. Demonio boldogav vigyorgott, majd adot kisfiának egy puszit, és letette, Oda ment Violetáhot, és a kicsikéhez. Ode hajolt, hozzá ,és megnyalta az arcocskáját.-Nem vagy álmos?-*kérdezte, és megcirogatta a kicsi fejét.-Vagy inkább játszanál valakivel?
 |
Caliente rávicsorgott testvérére. - Ne hazudozz össze-vissza! És különben is... RÁD SZÓLTAM! - morogta. Violetta vigyorogva bólogatott. - De mennyire... Sajnos húsz év múlva is ezt fogjuk mondogatni! - mondta, majd megnyalta Demonio arcát. A kicsi nőstény furcsállva nézte az apját, majd Violetához fordult. - Anya, a pasik miért olyan hülyék? - kérdezte nyavajogva, miközben kicsi karjaival körbefonta anyja karját.
|
- Nem is igaz! Te dugod mindig ide a füledet! És egyépként is! SZÓLJ RÁM, HA HANGOSAN ÉNEKELEK!-*énekelte önfeleten. Demonio mosolyogva először azt súgta Violeta fülébe:- Milyen gyorsan nőnrk, olyan mintha mégcsak tegnap születtek volna!.*Majd oda ment a kicsikhez.- Ne gyerekek hallgasátok apátokat!-Elmondok én egy régi mesét! Őseink hősi történetét. Ja és volt még egy seriff. A villamok fölött sok legendaszáll, hogy a megszentelt földön csak róka állt. De pofára estünk, mert itt a farkas már járt!~ref~Akárhogy is volt jöszte még a mi utcánkba farkas!-*énekelték a gyerekek és az apa.*
|
- Ismét forog az idő kereke -
- Pár héttel késöbb -
-Ááááá! - hallatszott a hangos kiabálás - Anya!! Freddo megint húzza a fülemet! Szóóój rááá! - nyávogott Caliente.
|
*Demonio a kis hímet is oda tolta anyja hasához. Boldogan mosolygott, amikor meghalotta az önfelet cuppogást.-Gyönyörüek! Akárcsak te!-*mondta lágyan Demonio és megsimogatta kedvesét.*
|
A szülés Jussi mellett gyerekjáték volt. Violeta a földön feküdt, hasánál a két kölyök. Az egyik; a nőstény mocorogni, majd sípitozni kezdett. - Úgy tűnik valaki éhes! - mondta fáradtan az újdonsült anya. - Miért nem ettél a hasamban? - kérdezte a kölyköt, majd az emlőihez tolta.
|
-Minden rendben van! A kölyökök egézségesek, és az anya is jól van! A szülés nem volt nehéz, csak elfáradt, hadja kicsit aludni, és vigyázzon a kicsikre!Demonio szép kölyökeid vannak! Remélem jó apa leszel-*sútogta Jussi Demonionak és kicsusszant a barlangból. Demonio boldogan vigyorgott és oda feküdt a nőstény mellé. A kicsiket, nézte, majd Violetát. És boldog volt.*
 //Jussi gyógyító barlangba. //
|
Violeta fájdalmtól eltorzúlt arcára egy mosolyt erőltetett, s bólintott. Hirtelen felkiáltott. - A magzatvíz! - kapkodva szedte a levegőt, majd lefeküdt a földre. Várta, kedvese nyugtató szavait és Jussi hideg mancsát a hasán...
|
-Semmi baj! Nyugi! Biztos mindjár világra jönnek!-*mondta nyugottan és kiszolt Jussinak aki seper alatt ott termet.*-Nos Violeta, semmi baj, még várunk egy kicsit!-*Demonio, megfogta kedvese mancsát, és belesúgta a fülébe.*-Ne aggodj mindig itt leszek melleted, és ne izgulj! Nem lesz semmi baj! És ha lenne is Jussi, képzet szak orvos! Már millioszor csinálta ezt, és csak párszor lépett fel komplikáció.*
|
-Rendben! - mondta vigyorogva, majd a nyúl fölé hajolt, s seperc alatt bepuszilta. Majd mosolygós arca hirtelen megkeményedett. - Valami nem stimmel.. Evés után sosem zúgolódnak ennyire... - mondta összevont szemöldökkel. - Szerinted mi lehet?
|
-Köszi, nem kérek!-*mondta és megcsókolta szerelmét. Nyelvét erősen mozgatta, olyan erősen, hogy hátra fordította, szerelmét, és fölötte, csókolta szerelmét.*
|
-Ó köszönöm! Bőven! - mondta lelkesedve, majd a nyúlra vetette magát. Mikor elpusztította a zsákmány felét így szólt. - Te nem kérsz egy kicsit? Ez nagyon finom! - jegyezte meg, s hogy nyomatékosítsa, körbenyalta a száját.
|
*Demonio már ugrott, is és pár percmúlva, egy kibaszot, nagy nyullal jött vissza.-Ez elég jó!-*kérdezte, és kacéran mosolygott a nőstényre, és felhúzta az egyik szemöldökét.*
|
A hím mézes-mázos hangjára felkellt. Fáradt szemei közül ránézett kedvesére. - Jó reggelt eked is! - mondta kedvesen és egy csókot lehelt Demonio szájára. - Megvagyunk..., de úgy érzem, valaki nagyon mocorog ott bent... Hozzol egy jó kis reggelit? - kérdezte hatalmas szemekkel.
|
*Demonio felkellt, és ránézett kedvesére.Együtt érzően, megfogta a mancsát, és megcsókolta száját.-Hogy vagytok?Nem vagy éhes?Szomjas?-*kérdezte agfodalmasan,és olyan boldogan vigyorgott, mint egy kis gyerek. Majd oda tette fülét, kedvese hasára, és megsimogatta.-Hallom jól vagytok! Ne segítsek valamibe?
|
- Forog az idő kereke -
- Hónapokkal késöbb -
Violeta feküdt egy levél ágyon, bazi nagy hassal.. már nem volt sok hátra az ellésig. Demonio ott feküdt mellette és lágyan horkolt.
|
-Hát igen Klipton márcsak ilyen!-*amikor Violeta ezt mondta Demonio kacér mosolyt vetett a nőstényre, és felizgulva rámászott a nőstényre, és vad mozdulatokkal mozgatta a csípőjét.*
|
[82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
