|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.25. 20:58 - |
Nem különbözik a tábortól, talán csak annyival, hogy sokkal több a fa és a bokor. Veszélyes egyedül kószálni, főleg a nem idevaló rókák számára. |
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
Mello összevonta a szemöldökét, majd végülis csendben elfogyasztotta a madarat. Később oda ment a hímhez, és egy kis nyúl részt letett elé.- Edd meg!- förmedt rá, és szemöldökeit össze vonta.
 |
Anagrammának pedig még kevesebb idő, hogy elpusztítsa a két varjút. Mondjuk elügyeskedett az agyontrancsírozott madárral, de mikor befejezte, megfogta a fejtelen varjút és Mello elé dobta. - Te fogtad, te eszed meg. Különben is, neked most nagyobb szükséged van rá. Nem bennem növekedik egy kis Anagramma. - mondta vigyorogva.
|
Mello a hím elétolta a fejetlen varjút. A nyulat amit előbb ölt meg elkezte majszolni. Nem sok idő kellet hozzá, hogy csak maradványok legyenek a nyúl helyén.
|
Anagramma földre kényszerítette szájában lévő, kétségbe esetten verdeső varjút, majd mancsával rátaposva, összezúzta szegény madár belsőszerveit. Hirtelen Mello lépett közbe és levadászta az egyik kellemetlenül csipkedő madarat. A hasontollú fajtársai ijedten elröppentek, de hamar visszaszálltak a zombira. Anagramma le is ütötte mancsával az egyiket, aki belekapaszkodott karjába. A róka rávicsorgott, majd azt is a földre nyomta, majd egy ügyes mozdulattal rádölt. A varjú fájdalmas károgással hagyta el az élők világát. Hirtelen egy másik fájdalmas károgás is felhangzott. Mello épp letépte a madár fejét. Ettől a többi hasontollú megrémült és elrepült. Anagramma elégedeten sóhajtott a zsákmányokra. Három varjú és egy nyúl. No meg a tegnapi vacsora maradéka, amin igazából hús már nem igazán volt. - Nos, akkor jó étvágyat! - mondta vigyorogva, miközben felkellt és undorodva nézte az üsszelapított varjú-maradványokat, amik, hol bundájába ragadtak, hol a hóba.
|
Mello a friss nyulba harapot. Gyomra örömmel fogadta az ételt. Majd meghallotta a vad károgást. A nyulat a szájában oda vitte, majd a varjúkra, akik Anagrammát csipkedték rámordult. Morgása mély volt, és vérfagyasztó. Mintha a nőstény teljesen kikelt volna magából. Fogait villogtatta, és nyelve átsiklott csontfehér fogain. Az egyik varjút levadászta a hímről, majd melsőmancsával hozzászorította a földhőz. Az éjfekete madár alig vett levegőt, majd keserves károgásba kezdet. Mello belemélyesztette a madárba körmeit, aki sérülten vergődött. Majd egy gyenge mozdulattal letépte fejét. A többiek elhagyták a helyet iziben.
|
- Öhm, semmi különöset. - rázta meg a fejét, majd körbe nézett. Ő is kiszúrta azt a nyulat, amit Mello épp becserkészni próbált, így ő egy másik zsákmány után nézett. Azon a helyen, ahol találkoztak, benézett a bokorba. A hullát egy varjú hadsereg foglalta el, akik hangos károgással üvöltötték le egymás fejét. Anagramma felemelte hátsó részét, akár a macskák, egyet még riszált is, csak úgy a látvány kedvéért, majd rávetette magát az egyik, szépen belakott éjfekete madárra. Annak szárnyába harapott, aki fájdalmas károgással felkiáltott. Testvérei gyáván elszálltak, bár néhány elkezdte néhol csípkedni bőrét, esetleg huzogatni hosszú bundáját.
|
Mello az erdőbe futott,majd megállt ott, ahol tegnap találkoztak.- Mit mondtál?-kérdezte és a hmíre nézett, ugyanis az Ergás dolgot nem hallotta tisztán.Ám akkor egy bokorból egy kisnyuszi kiugrott. A nőstény becserkészte, majd kecsesen elrugaszkodott a földtől, és a nyuszin landolva kitörte annak nyakát.
|
- Rendben, akkor menjünk más hova.- mondta, és felállt, majd eltünt a bokrok között.
 //folyt. máshol// |
// xD //
- Hát... a pikniket mellőzhetnénk, mert én speciel; tele vagyok, de csak simán leülhetünk dumálni! - mondta majd a bűzölgő, kibelezett hullára pillantott. - Távol ettől a helytől... - mondta halkan. |
- Én most kivételesen nem a gyilkolásra gondoltam...-mondta nőstény és megrázta a fejét.- Ha nem valami olyan dologra amit együt csinálhatunk...Például piknik//Ez valahogy mindenhol elő jön :P// Vagy sétálni, vicceket mesélni.- mondta és egy nagyott sóhajtott.
|
- Mondom, hogy mehetsz gyilkolni, maximum én majd csak bíztatni foglak! - mondta és hátbaveregette a nőstényt. |
- Kár...nem akarunk valamit csinálni?-kérdezte és a nyaklánát birizgálta.
|
- Hm... Nekem most nincs kedvem, mára már kiöltem magamat, de te nyugodtan szerezhetsz egy ártatlan áldozatot! - mondta vigyorogva.
 |
//Jösz, vagy nem?//
- Hát igen!- mondta és elkezdet röhögni. - Nem akarunk valakit, megölni?-kérdezte és felvonta az egyik szemöldökét.
|
- Miért, mit hittél, egy bunkó állat vagyok? - kérdezte vigyorogva.
|
- Nem is tudtam, hogy te ilyen kedves vagy...- mondta és megölelte a hímet.- Bocs, csak olyan jól esett ez az ölelés..- mondta és elengedte.
|
// jah xDD //
- Lehet, de váratlanul ért. - mondta játszott komolysággal. - Ne hibáztasd magadat! Nem te tehetsz róla! - mondta és mancsát a nőstény vállára tette.
|
///Gyengéden ütötte meeeeg.....//
- Ez csak gyengéd volt.- *mondta és megsimogatta a hím kezét.- Sajnálom, lehet hogy túl lőttem a célon.
|
- Váá! - kiáltott fel, mikor az ütés a karjához ért, amitől megbillent és majdnem eldölt. - Egy hülyeségen nevettem, amit Venge mondott nemrég. Fiús dolog, te úgyse értenéd. - mondta és újra huncut vigyor jelent meg az arcán.
|
//tom...//
- Ahha...a semmi nem lehet vicces!- mondta és válba boxolta a hímet.
|
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
