|
Témaindító hozzászólás
|
2010.08.24. 13:11 - |
A holdbarlangba a gyógyítók és a vezérek járnak. Általában itt kötik össze lelküket az Istenekkel. De ahogy új életet kezdenek ugyan úgy itt is halnak meg. A barlang holdkőből van így amikor egy rangos róka belép a barlang belseében egy kő megvilágít mindent. ( Más szóval ilyenkor tárcsáznak az istenek) Egy olyan vadász, vagy magányos róka nem lát semmit, maximum csak gyönyörködik a hely szépségében ^^. Ui: ÖLni Tilos! |
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
Immi belenyomta arcát a hím szőrébe. Jó illata volt, friss hó, és vér. Immi nem volt az, aki undorodott a gyilkolástól, csupán megvetette azokat, akik azért ölnek, mert nekik ahhoz van kedvük.- Én egyáltalán nem sajnálom, sőt épp elenkezőleg. Nagyon is örülök, hogy ez így alakult.- mondta halkan mézédes hangon. Immi már megette a kisdarab húst, és most ránézet a nála magasabb hímre. Kedvesen elmosolyodot, amikor Kes ránézet, majd vissza tért a tűz nézegetésére.
 |
- Csak a te érdemed! - dicsérte a nőstény tüzét, majd ismét beleharapott az anygel lábszárába. Jól megrágcsálta, ízlelgette. - Sajnálom, hogy itt ragadtál egy gyilkossal, ebben a hóviharban. De legalább van tüzünk, és pár napra való kajánk! - mondta optimistán.
|
Immi egyetértően bólintott. -Hát igen finom egyéniség volt.- monsta, majd Kesre pillantott. Ott voltak ketten a hidegben, zuhogó hóesésben, a meleg tűz mellett, miközben sütögettek. Immi ismét ráhajtotta fejét Kes vállára, de most nem vette el.- Jó ez a meleg tűz, nem?-kérdezte, és pillantását nem vette le a tűzről.
|
Kes örömmel nézte, ahogy Immi is beszáll a sütögetésbe. Ő is beleharapott a húsba. Nem tudta, hogy mitől olyan finom. Attól é, mert Angelnek egyébként is jó íze van, vagy pedig az angyelséggel jár. Bármelyik is, meglehetőssen finom volt. Minden falatot sokáig forgatott a szájában, tudta, hogy nem sokára koplalni fog, akár hetekig is. A gondolatmenetéből Immi hozta vissza a világba, mert érezte, amint a nősténynek a feje az ő vállán nyugszik. Kes vigyorogva nézte a lila nőstényt. Nem akart tolakodni, ezért nem karolta át, helyette beleharapott a húsba. - Nem olyan rossz ez. - mondta a nősténynek. Nem akarta azt mondani, hogy A vezéred eszméletlenül finom!, mert az egy kicsit... hát hogy is mondjam, furcsán hangzott volna :P
|
Immi a húsra nézet. Oda ment KEs mellé, és végülis egy kisebb darabot kiszedet a nőstényből,majd egy botra felhúzta és elkezdte sütni. - Az mát igaz, hogy télen minden falatnak örülni kell. Immi fejét kicsit arra billentette amerre Kes ült. Feje a hím vállán pihent egy kicsit, ameddig nézte a tüzet, majd levette a húst és beleharapot. Finom volt, de Immi ezt nem akarta bevallani...
|
- Kösz! - mondta vigyorogva, s legszívesebben Immi nyakába ugrott volna, de megállta ösztöneit. Helyette Angel holtteste felé fordult, amit a tábortűzhöz vitt. Kitépte belőlle az egyik mellső lábát, amit a tűz fölé tett, mintha szalonnát sütne. Közben magát is felmelegítette. Mikor a lábszár barnulni kezdett Kes levette a tűzröl és megszimatolta. - Hmm...! - mondta nyálát csorogtatva. - Nem kérsz egy harapást? - kérdezte és a húst Immi felé tartotta. - Ilyenkor minden falat számít. - mondta komolyan.
|
Immi mancsait össze törzsölte, majd a faágakfelé tartotta, mintha melegedne. Hirtelen vörös láva jelent meg a fákon, ami nem sokkal később annyira felforósodott, hogy az egész barlang melegebb lett tőle.
|
- Tökéletes! - csapta össze a mancsát a hím. - Várj egy percet! - kérte a nőstényt és kirohant a farkasordító hidegbe. Elkezdett a hóban ásni, ahonnan előszedett pár letört ágat. Visszarohant a barlangba és letette a földre. - Amennyiben tudsz varázsolni rá, némi lávát, nagyon megköszönném! - mondta lihegve, s fogvacogva. Megrázta bundáját, hogy kirepüljön belölle a hó.
|
Immi ránézett a hímre.- Nos lávát tudok irányítani...ha az neked megfelel...-mormogta a nőstény miközben ránézett a hullára. Tekintette azon is maradt. Majd megrázta magát és a híre figyelt.
|
A hím nem túl sok érzést tudott leolvasni a lila róka arcáról. Megvonta a vállát és lenézett a fagyott zsákmányára. Elhúzta a száját, majd meggyulladt a fejében a kis villanykörte. Remény csillogott a szemében, majd megszólalt. - Angyel vagy, nem? Nos, lefogadom, hogy tudsz pár varázslatot. - mondta lassan. - A varázslataid közt nincs olyan ,,lehetőség", hogy tüzet teremts? - kérdezte kölyökkutya szemekkel.
|
~Egy halk léptű gyilkos.~mondta magában. Kes halkan eltünt a hóban, majd egy szempillantás alatt egy fagyot, élettelen nősténnyel tért vissza. Immi sóhajtott egyet, majd orrával megbökte az ismerős alakot. A fagyott hús ize átborzongatta a testét, és a lelkét. A hideg nemcsak kivülrő fagyasztja meg a rókát, hanem belülről is. Ahogy ott állt azzal a hímmel aki képes volt egy szempillantás alatt megölni egy védtelen nőstényt, átjárta valami kellemes, mégis félelmetes érzés. Félre nézett a fagyott hulláról. Csendesen intett, hogy ő nem kívánkozik volt főnökéből lakmározni. A szűz hó kívánkozott, hogy alaki tele járja. A fehérfagyos hímre nézett, akit olyan félelmetes, és erősnek vélt. Akinek köszönheti a szabadságát. Gondolkozni kezdet. Csendben nézi a hóesést és sóhajt egyet. Cselekményei, melyeket az elmult 1 percben végre hajtott, semmivé váltak. Ürességet érzet az világegyetemben. De megrázza magát és reánéz a másik rókára,és várja, hogy mondjon valamit.
|
A hím sokára érkezett vissza a lila nőstényhez, szájában egy élettelen testet vonszolva. // Előbb inkább a másik reagomat olvasd el; amit az Angel falkába írtam! // Letette a nőstény elé, s rávigyorgott. Útja során elképzelte az összes lehetőséget, hogy milyen arcal fog rá nézni Immi. Nem félt az elutasítástól és a gyűlölettől, sőt, akkor több hús marad neki! Száján a mosoly még följebb kúszott.
|
- Értem. - mondta, majd agytekervényei gyorsan forogni kezdtek. Betájékolt a falka területét, s, hogy mi okbol is megy oda. ~ Megölni a falka vezérét... nem semmi. Ilyen se volt még! ~ gondolta vigyorogva, majd a nőstény fülébe súgta. - Várj egy darabig, mindjárt hozok finom húst. - búgta rejtelmesen, majd a barlang szájához ment. A szél kint süvített, s a hó hatalmas pelyhekben hullott. ~ Nesztelenül közelít // a havon át a halál. ~ idézte Radnóti egyik vers részletét. SZőrét felborzolta, s nagy levegőt véve kitette mancsát a hidegbe. Gyorsan szedte lépteit, hogy mihamarabb a falkába érjen. // folyt Angel falka //
|
- Az Angelbe...-nyögte ki, majd egy kis zavart érzet a falka harmóniájában. Valami nem stimmelt. Mintha valaki kiakarná nyirni a falkát. Természetesen ez most nem Kes volt, hanem valki(k) más(ok). Immi pupillái kitágultak//- Harry Pöttyi leigázta a falkánkat Wolfdemorddal együtt xD//.-Szerintem elkéstél a vacsorádról!- nyöszörögte ki. Nem mintha annyira érdekelte volna a falkája, de mégis csak az volt az otthona. És az egyetlen szeretett barátja //Bazz elfelejtettem kijár Heladassal...amíg ezt leírtam eszembe jutott -.-... Na a lényeg az, hogy majd vagy én, vagy te leírod azt a reagot, amibe kinyirjuk az angel falkát.// Makime. Apropó Makime. Imminek most eset le a tantusz. Nem érzi Makime turcás erejét amit általában Darling felé irányit. A nőtény lesütötte a fejét, egy percre. Ez a zavartság annyira kilendítette a mindennapi életéből. A fejébe pacnik, vér, és véres pacnik(xD) Sehol senki, majd egy furcsa állat. Az éjszaka leple alatt mintha egy mókust látott volna a fák közöt. Hirtelen azt hite, hogy magát látja, de a szinük teljesen eltérő volt. Később abban hitt, hogy egy közönséges mókus, de érzet abban a kisállatban róka erőt. Majd Kes vissza rántotta a valóba.
|
- Persze, hogy akarok! Korog a gyomrom, mintha hetek óta nem ettem volna. - jelentette ki. - Bezony, vacsora! Fogyókúrázol és nem eszel hat után, vagy miért lepődtél meg? - kérdezte értetlenkedve. - De ez lényegtelen, a fontos kérdés: melyik falkába tartozol?
|
//Jóóóól van na!//
- Segíthetni segíthetsz, ha akasz- mormogta, majd a hímre nézet, és ráncolni kezte a szemöldökét.- Vacsora?-kérdezte és meg volt többenve ezen a kijelentésen.// nem tok mit írniiiiiii!!!//
|
A ,,hym" felvonta a szemöldökét. - Ne segítsek? - kérdezte huncut vigyorral. - Melyik falkába tartozol? - kérdezte, továbbra is vigyorogva. - Majd csapunk egy jó vacsorát - közölte és nyelvét végighúzta az ajkán, majd szép, fehér fogsorán.
|
-DugniII?oO-kérdezte a nőstény, miközben oO fejet vágot.- Nem szeretkeztem én senkivel!- bökte ki.- Éppenségel azt mondtam neki, hogy ameddig ő él, addig a falka tagja vagyok... mivel ha ő nem él akkor nincs falka ^^. Ugyanis nincs helyetesünk....de kinek is kell az manapság.-mormogta majd a hymre nézet.
|
- Eggyezni...? Inni...? Dugni...? - tette össze magában a képdarabokat. - Lefeküdtél a falka vezérével? - vonta fel *szépen ívelt szemöldökét* :P - Miért nem tudsz tőle elmenekülni? Bántana a lelkiismereted vagy pedig olyannak vallja magát, aki megesküszik, hogy megtalál és megöl? - kérdezte. Agya hevesen dolgozott, hogy miképp segíthetne Imminek, majd elméje egy gondolat erejéig megállt ~ Minek segítsek neki? ~ majd elhesegette a gondolatott és tovább gondolkozott.
|
[61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
