|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 14:35 - |
A Földfalka gyógyítojának van a legjobb dolga, mert a barlangja óriási és jól elfér, igaz kívülről igen kicsinek tűnik. |
[154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Kintan erősen magához ölelte a nőstényt.- Jaj istenem, milyen rossz lett volna elveszíteni téged!-mondta, és mégerősebben ölelte Leafenont.
 |
A nőstény lehunyta a szemeit. Úgy érezte, hogy mindjárt elalszik, de hirtelen égő, mégis kellemes fájdalom járta át. Kipattant a szeme. - Uh... Máris jobb! - mondta vigyorogva, majd Kintan nyakába ugrott. - Nagyon köszönöm!
|
Kintan megfogta a legkisebb üvegcsét, feltartotta a nőstény fejét, és bele töltötte a kutyulékot. Pár perc múlva a kisnőstény visszaváltozott a legszebb alakjába.
|
Kintan, Leafeonnal együtt megérkeztek. A nőstény nagyon ramatyul nézett ki. Teljesen elfonnyadt és érezte, mindjárt meghal, ha a hím nem segít neki. A hideg csak úgy rázta.
|
-Rendben!-mondta a hím, majd ő is kiment a barlangból. A kocsma felé vette az irányt,hogy felfrissitse egy kicsit magát.
//folyt. Kocsma// |
 -
-Hát akkor é...én me..megy...megyek.-mondta dadogva a hím de a vére felpesdült és égett benne a vágy és a szenvedély.~ó hát véget érne ez is?~gondolta lehajtott fejjel |
- Köszönöm...nem kell, már mindent be fejeztem...ma már szabad vagyok...-mondta és az asztalánál piszkálta a dolgait. Amikor a hím egy kicsit közelebb menthozzá felpezsdült benne a szenvedély. Megakarta érinteni...megakarta csókolni.
|
-Ó köszönöm szépen.-mondta majd bekapta a mákott és felált a helyéről.-Hát köszönöm hogy se..se..segített.Va...val..amiben segíthetek?-kérdezte dadogva miközbe a haját birizgálta |
- Ha fáj a hasa, akkor itt van mák, ezt egye.- mondta és egy kevés mákot adot a páciensnek.
|
-Nem tudom.Hát a hasam is fáj.-mondta majd a hasát kezde el mutatni a hímnek.-Kérlek nézd meg cuko...-mondta de a mondatát már inkább nem fejezte volna be~Jaj drága gyere és nézd meg mindenem.~gondolta majd úyg tett mint aki a hasát fájlalja |
*Kintan végig nézte a hím hátát. -Magának semmi baja!-mormogta és felemelte a hímet.- Nos mit akar tőlem?-kérdezte, majd oda ment a kis "asztalához, és idegesen kapirgászott rajta.* ~ Vajon mit akarhat?~ kérdezte magától.*
|
-De az oldalam is fáj.És persze a tomporom is.-mondta és még mindig jöttek a gondolatok a fejéből~Csak nézd meg cukibogaram~gondolta mikor éppen arra gondolt hogy eggyütt vannak |
- Nos akkor ez ellen talán vagy gyógy ír.- Kintan mancsa végig futott a hím lábain.- Hm...magának semmi baja... nincs görcs a lábába...talán csak izomláza van, az ellen meg nincs gyógyszer, csak az ujjabb mozgás.- mondta és egy kisebb papiruszra ráfirkantott valmait.
|
A hím a gyógyító felé fordította a fejét és megpróbált beszélni.-Mindenem fáj.Nem bírok semmit se csinálni.-mondta nagy panaszkodással miközben semmi baja sem volt és sok gondolat járt a fejében.~Ez olyan csodálatos.Nagyon kedves aranyos sőtt mi több szexi ez a hím .~gondolta majd egy kis szerelmes sóhajtozásba kezdett |
Kintan felpattant, és besegítette a szalmára, ami a másik hímtől már meleg volt.- Mi a panasza?-kérdezte, miközben előkészítette a gyógyfüveket. Kintan oda ment a másik hímhez.~ Jaj istenem...de édes...és milyen jól néz ki...össze foglalva helyes...nem is kicsit~ mondta magában, és rápillantott a betegre.
|
Doa boldogan ment el a barlang előtt mikor látott egy hímet aki csak fekszik.~Bemegyek betegesen hagy gygyítson meg~mondta egy huncut vigyorral.Doa bevánszorgott nagy fájdalmakkal amit csak tetetett és összeesett a barlang szájában.-Kérem segítsen cukimó..vagyis gíógyító.-mondta kicsit elcsuklott hangon mikor éppen hogy beesett a barlangba |
*Kintan haragosan pakolta a gyógyfüveket. Takarította a barlangot. Közben mormogot valamit a nőstényről. Lehuppant a friss szalmára.*
|
Kintan a nőstény után nézet, majd vissza ment a barlangba és rendezkedni kezdet.
|
- Hadj békén, te hülye, bunkó állat! - ordított rá, és ellökte magától a hímet. Ezúttal kitörölte szeméből az apró patakot, így végre látott. Megmaradt erejét felhasználva kezdett rohanni előrre. // Leafeon el //
|
Kintan megdöbbent, amikor a nőstény elkezte ráncigálni. Mielőtt elfutott ezt mondta neki- Leafenon, állítsd le magad.- majd amikor elfutott utána ment. Sokkal gyorsabb volt így megelőzte. Megfogta a vállánál.- Most miért kell ilyen nagy hisztit csapni ebből? Hiszen nem is járunk. Leafenooon! Figyeljmár ide. Randiztunk, jó volt szép volt, én megismételném, de látod, hogy elvagyok havazva!- mondta és bele meredt leafenon szemeibe.
|
[154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
