|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 13:35 - |
Melcsi a gyógyító barlangja széles és nagy. |
[112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
-Köszönöm!-*mondta, és nézet a nőstény után aztán hallgatta a sírását.*-A zokogásod táplálja a lelkem! Szeress, és én is boldog leszek!-*mondta, és leült.*
 |
- Nagyon szép... - mondta halkan, majd hátat fordított a nősténynek és berohant a barlangjába, leült egy kőre és zokogni kezdett.
 |
Csak rád gondolok
Mikor a vízben úszkálok
Mikor a tengerpartot meglátom
Mikor a neved meghallom
Mindig gondolj rám
Ha lefele görbül a szád
Ha ez a dal a füledben van
Ha a szíved újra dobban.
Csak rád gondoltam
Mikor ezt a dalt írtam
Mikor ezt daloltam
Mikor ezt dúdoltam
Hát gondolj rám
Ha véletlenül ezt dúdolnád
Ha újra mosolyognál
Ha újra zokognál
Mindig rád gondolok
Amikor meglátom
a szavakat a papíron
Újra dúdolok
És úgy emlékezz rám
Hogy ezt a dalt neked írtam
Amikor a szívünkben
a tűz újra lobban
Ezért szeress engem, mert én szeretlek
|
Copo szomorúan nézett a földre. - Akkor énekeld el... - mondta keservesen, majd felnézett a nőstényre. - Különben azt mondtam, hogyha nem sikerül megszűntetni benned 88-at, akkor elfelejtelek! Ez minimálisan sikerült, így nem kell, hogy elfelejcselek! - mondta és megszorította a mancsát.
|
-Figyelj! Nem értessz! Mondtam, hogy nem tudok veled lenni. A dalt pont ezért írtam! Hogy...megérted amikor elénekelem.
|
A gyógyítónak felcsillant a szeme. - Tényleg? Hát, akkor próbáljuk meg újból, megéri nem? Megpróbáltuk azt is, hogy megakadályozzuk 88-ot, és sikerült! A kapcsolatunk is ismét rendbe jöhet, ha mindketten akarjuk!
|
-Mi oldható meg?-*łérdezte, és megfogta Copo mancsát.-Szeretlek! Szeretnék veled lenni, de valami mindig eltaszit tőled!-*mondta lehorgasztott fejjel.*
|
Copo felfigyelt. ~ Képzelődök, biztos! Be kell vennem egy kis bazsalikomot... ez nem lehet! ~ csóválta a fejét. - Fe... felpofozna...? Ugyan miért kéne szenvedned értem? - szólt kicsit hangosan. - Ez... megoldható, tudok rá gyógyszert írni, ha akarod...
|
-Nem azért nem lehetünk együtt, mert nem szeretjük egymást....Hanem mert....nem tudom...én sem tudom, de amikor veled vagyok mindig olyan érzésem van, mintha valaki...valaki felpofozna.Nem tudom elmondani mennyire szeretlek, jobban mint bármimáskor.
|
-Öhm... - mondta lesütött fejjel. Nem tudta mit mondjon, nem tudta mit tegyen. Csak állt mint egy oszlop, most jöhet el az a pillanat, mikor újra egymáséi lehetnek, nem szabad, hogy elszálljon a pillanat, de Copo nem tudta, hogyan szerezheti vissza kedvesét...
|
-Kiki! Ha már kikotyogtad magunkra hagynál egy percre?-*kérdezte Dia és felhúzta az egyik szemöldökét.*
-Hát persze!-*felelte Kiki és pár centivel odébb ment.*
-Köhöm!
-Jah...ok.-*mondta, és kimendt a barlangból.*
-Ezt akkor írtam neked, amikor beléd voltam zúgva. Kiki véletlenül meghallotta, és...és azt mondta, tetszik neki.
|
Copo csak állt, mint a cövek. - Dalt? Nekem? - kérdezte megszeppenve. Szívesen elmet volna sírni, szívesen megölelte volna Diát, s hosszasan csókolta volna, de nem tudta egyiket se megtenni, nem vitte rá a lélek...
|
-Annyira örülök! Ő tudja?-*kérdezte Kiki és Copora mutatott.*
-Igen tudja.-*mondta Dia egy pillanatra ránézet Copora, majd lesütötte a szemét.*
-Akkor mondjuk megneji! Copo Dia megszabadult az átoktól!-*mondta és oda rohant hozzá.
-Neki szerintem m1. De Kiki...úgy őszintén...szerinted egy ilyen lányt érdekelne az én problémám?
-Jaj Istenem ne játszd meg magad! Tudom, hogy írtál neki egy dalt, mert megmutadta......d
-KIKI KUSS!-*mondta Dia, és hátán felborzolódott a szőr. Pofája vicsorba fintorodott.*
|
Copo a nagy sikoltozásra kijött a barlangból, azaz kijebb jött. Ő látta a két nőstényt, de ők nem látták őt. ~ Micsoda? Na ugye megmontam, de... mostmár teljesen mindegy... már nem számít... ~ mondta keserűen.
|
*Diamante befutott. Jobbra balra kapkodta a fejét.~Hol van Kiki?~kérdezte, de seszó se beszéd, valaki megkocogtatta a vállát.-KIKI!-*mondta és megölelte(tudod olyan gyere babámos).*
-Szia! Nos?
-Mi nos? Ja...nem vagyok többé 88! Azaz leszek, de csak holdtölténte egyszer!
|
- Copi!--*üvöltött Dia, és kihámota magát Kiki szorításából. És Copo de nieve után futott.*
//folyt.e.t.u.// |
Copo értetlenül nézett, majd felállt. -Én... én... én nem tudom... - mondta a földet bámulva, azzal elfutott. // folyt emberek területei utca //
|
-Copo...-mondta halka.- Mi történik itt?-*kérdezte hangosabban, és lepattant a nőstényről. Hirtelen Kiki belépett a barlangba, és hátulról megölelte Diamantét, és felemelte.- Tegyél le-*kacagta Dia.*-Hol voltál? Mi történik itt?-*kérdezte mosolyogva.*
|
Copo sem nézett értelmesebbül mikor meglátta, hogy 88-ból Dia lett.
|
*Hirtelen 88 átváltozott Diává. Dia nagyokat pislogott, és elemelte levegőért a száját. És szeme nagyobb lett mint Nyafié.*
|
[112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
