Témaindító hozzászólás
|
2009.08.05. 13:18 - |

Bőséges zsákmányban. Biztonságos, de könnyen el lehet veszni. |
[135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]

Doli az anyja után baktatott és megnézte ahogy vadászik.-Anya!Nekem is kell vadászni??.-kérdezte értetlen arcal |
//Tudom,ezért segítette fel^^ ich auch xD//
Luufiepa bólogatott.- Semmi különös...és veled?-kérdezte miközbe elbaktattak a vezérbarlang felé.
//Folyt. ott...// |
// nem őt gázolták el :G xD We love :G!!! //
- Köszönöm, Luufiepa //<- bazz, én se tudom xDD // és neked is jó napot! - mondta kedvesen. - Mizujság? - kérdezte, miközben leporolta magát. Szárnyaival hevesen csapkodott, hogy ne nedvesedjenek át. - Miközben elmondod, nem akarunk egy esőmentes helyre menni? - kérdezte.

|
Luufipa //<- Mé' nem tod leírni a nevét, bzd+?! Feka vótham// egy növényt kereset, majd megláta a vezért, ahogy karambolozik.- Jónapot Majo- mondta, és felsegítette az elgázoltat xD
 |
A vezér sétálgatott peckesen az erdőben. Orrára hirtelen egy csepp esett. Kinitotta a szemét és az égre nézett. Az ég szürke volt és szitált az eső. ~ Nagyszerű... ~ gondolta Majo, majd menedéket keresve rohant előrre. Ám nekiütközött egy úton állóba.

|

Lazán ügetve halad az erdőben.Egy kis nyugalmat keresett magának és úgy gondolta,itt talán megtalálhatja.Miközben ballagott,hallgatta a madarak csiripelését.~Hamarosan itt a hideg idő és kevés lessz az élelem...Egy időre eltűnik a madárcsicsergés...~gondolta szomorúan. |
-Akkor menjünk! Ugyse fog sikerülni!-*mondta a vállát megvonva és elfutott, Copo de nievét, megsem vérta. Csak szaladt, mintha az életéért futna.*
 |
Copo de nieve elfintorodott. - De az csak Melcsivel volt... A Sámán többet tud, mint egy átlagos gyógyító... Kérlek, kérlek szépen, próbáljuk meg! Mondom, ha megpróbáljuk, de nem jön össze, akkor... - nem tudta volna mégegyszer kimondani ezt a szót, így inkább hallgatott. - Adj egy esélyt... - kérte.

|
- Szerinted olyan hülye vagyok, hogy nem próbáltam meg Melcsivel? Minden fájdalmas kezelés, forró köves pakolás, tű szúrást meg kellett élnem!-*mondta és megmutatta, az egyik sebét a hátán.-Ez az egyik kezelés része!
 |
// azt a véres dolgot vedd ki a reagból -.- //
- Nem! - kiáltotta ő is, majd felállt. - Nélküled nem tudnék normális életet élni! Majd, majd elmegyünk Vizuhoz, a sámnhoz! Biztos tud rajtad segíteni! Próbáljuk meg! A kedvemért...! Ha azt akarod, hogy jó legyen nekem, akkor próbáljuk meg! Ha nem tud rajtad segíteni... akkor... elfelejtelek... - mondta halkan, lehorgasztott fejjel.

|
-NEM! Élj egy normális életett! Felejts el!-*mondta és felállt a földről. Letörölte a szájáról a vért, és vissza pofozta a nőstényt, olyan erősen, hogy ő is elesett.- Elég volt ebből! Én komolyan mondtam ezt! Neked szükséged van egy másik életre! Nem érted, hogy én egy szörnyeteg vagyok? Egy sátán? Nem látál amikor átváltoztam 88-á? De! Akkor meg? Bántani foglak, bármennyire is nem akarom! Nem tudom felül bírálni maga ezen a lényen! Féltelek. Jobban tennéd, ha el felejtenél! Mindkettőnknek jobb lenne!-üvöltötte.*
 |
- Ne beszélj hülyeségeket! - üvöltött, s pofon vágta Diát. - Térj észhez és ne beszélj nekem olyan f@szságokról, mint az önkontról! Szeretjük egymást nem? De! Hát akkor mégis mi a szarért nem lehetnénk együtt? Így lennénk a legboldogabbak! Ha akarod, elhagyhatjuk a falkát és akkor az egész élet csak a miénk lesz! Nem fog senki se belepofázni az életünkbe! Csak magunknak fogunk élni! - bőgte.

|
*Dia kihámozta magát Copo karjai közül.-Sajnálom, hogy mindig vissza mentem hozzád! Érsd meg neked ez jobb lesz. Gyenge vagyok! Nincs ön kontrolom! És nem voltál soha egyedül. Mindig ott volt neked a falka! Te ezen a földön születtél, én nem! Mindenki tudja, hogy ilyen vagy és elfogadnak. Nekem nem rég sikerult, de vége lett, mert Melcsi meghalt és elzárkoztam.Téged mindenki szeret, csak nem mutatja ki.És ez a legfontosabb! Én is szeretlek, de ez nem mehet tovább. Ha nem lesz ön kontrolunk akkor sajnos egy választás marad....el kell mennem. Örökre. Ha legalább nekem lesz, vagy neked, az sem bajd, de ha nem...el megyek.
 |
-Nem! Én nem tudok normális róka életet élni! Nélküled meg fogok halni, belehalok a magányomba és a szomorúságomba! Nekem egész életemben nem volt senkim, csak Melcsi, de már ő sincs! És az igazat megvalva, Melcsi örülne, ha látna, mert látná, hogy valakit így a szívembe engedtem! - könnyes volt ismét a szeme. - Ha nekem akarsz segíteni, akkor ígérd meg, hogy sosem hagysz el! - kiáltotta, majd oda rohant Diához és magához szorította. - És még valami... - mondta halkan. - nem megyek vissza abba a kib@szott barlangba!

|
- Copo!-kiáltott, fel és megpördült.-Hát, te mit keresel itt?-zokogta,de nem tudott elfutni.Sarokba lett szorítva.*-Ha nem ismernélek azt mondanám,hogy követtél! De nem erről van szó ugye? Csak véletlen volt az egész igaz? Ami most van, volt, lesz abban én nem akarok részt venni. Ami közöttünk történt vagyük, úhy, hogy nem történt meg, nem fog megtörténi többet Soha! És ez nem miattam, ban, nem is Kiki miatt, nem is miattad, hanem Melcsi miatt. Ha mindent látott elszégyelné magát, és engem nem izgat, ha kiközösítenek, mindig ilyen voltam! Csak neked akarok jót érted? Hogy élhess egy normális róka életett! És jobban tennénk mind a ketten, ha erről a kapcsolatról senkinek nem beszélnénk. Lehet, hogy Kiki örülni fog neki,hogy most nem leszünk beszélő viszonyba egymással,de lehet, hogy nem! És jobban tennéd, ha vissza mennél a barlangba.
 |
Hirtelen a zöld fenyvesek közül előbukkant egy fehér fej, amin két hatalmas, s szomorú fekete szem (xD) nézett lefelé. Hirtelen orra hevesen kezdett járni, majd feltekintett. Szemei könnyektől csillogtak. - Diamante... - súgta halkan.

|
*Diamante ide rohant. Amikor a fűhöz ért a lába a szentjános bogarak felrepültek és olyan romantikussá tették a helyet.- NEM AKAROK TÖBBET RÓLA HALLANI! NEM! NEM VAGYOK BELÉ....de, tényleg szeretem, és ezen nem tudok váltosztatni!Már rég óta ptóbálom kiverni a fejemből, de nem megy-mondta, és megtörölte a szemét. Elege volt az életből. Farka lekonyult, szeme ködös volt, szája lefelé konyult, füle, szinte leeset a fejéről. Így zokogot. Próbált megoldást találni az ilyen gondokra, de nem ment. Így csak sírt.*

|
* Luno elkezdte rebegtetni szempilláit Vorkára aki édesen rá mosolygott a kölyökre, aki majdnem elolvadt ettől a mosolytól.* 
|
* Oferta lerakta Dolit az erdőben.*- Na, halljam, meg akarsz tanulni vadászni, vagy én hozzak neked kaját?-* kérdezte kedvesen a nőstény.*

|
[135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|