|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.30. 14:47 - |
A Tenger, mindig alkalmas úszásra! |
[134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
- Igen élek!-*mondta és elkezdet kuncogni Blancon.*- Hát azt észre vettem.
- Friskeeeeeeeet!-*kiáltotta Amber és Frisket nyakába ugrott. A nőstény eldőlt. És Amber lett felül.*-Úgy hiányoztál. Hogy változtél vissza?
- Volt segítségem.
-Ki?
- Nem ki! Kik!
- Jó...akkor Kik?
-Farfalla és Melisa.
  |
-Friiisket, hát te élsz? - kérdezte a szellem elakadó lélegzettel. ~ Azt a ku**@ hétszentségit! ~ mondta magában, majd kidölt. Tormena hangosan kuncogni kezdett. - Biztos... ez az első... bikinis... nő..., akit... élőben... látott... és... ennyire... szexis!
  |
*Frisket elő jött a bokorból. A bikini feszült rajta. A napszemcsitől dögös lett:- Helló skacok! Mizu?*kérdezte.*
|
*Amber és a többiek leszálltak. Bele szimatolt a levegőbe. A körülötte kévő levegő vibrálni kezdett.-Érzem, hogy valéahol itt van. Fáradt, és újra ön maga! Mindjárt itt lesz!
|
// xD Semmi//
A nőstény zavarodottan haladt az úton, amit Midzuki odavarázsolt.
// folyt ott//
 |
//öhm. ezt lehagytam xD//
*Odalépett a tengerhez és mancsát puhán a vízhez érintette, mire az teljesen megfagyott. Csinos kis utat képezve. A déllem azon indult el és biccentett a nősténynek is, hogy arra felé kövesse.* |
*Midzuki elmosolyodott Álombunda tekintetén.*-Akkor gyere... Végre.-*Biccentett és máris elindult x3.*
//folyt. köv. fény f. vízesés// |
Álombundának elkerekedett a szeme... ~ Lord Camelot...~ mondta magában még egyszer. ~ Tetszetős név...~ gondolta, majd megrázta a fejét, hogy kiszálljon belőlle ez a gondolat. - Öh... most mást egyenlőrre nem akarok tudni... - mondta rekedten.
|
*Midzuki sóhajtott egyet, majd megköszörülte torkát és belekezdett.*-A nevem... Az nem fontos, hissz' csak egy fölös jelző ^-^. Szóval hívj csak Lord Camelot-nak.-*Mosolyodott el, mind az összes fogát megmutatva.*-Mellesleg déllem vagyok, ha ez érdekel.-*Vont vállat.*-Még valami?- |
-Ööh... rendben... -mondta zavarodottan s leült. - Hát első kérdésem, te ki vagy? Látom benned, hogy nem vagy egy egyszerű démon, se róka... -mondta a földet kémlelve.
|
-Majd meglátod!-*Vihogott Midzuki idézve a nőstény gondolatait. Ezután Álombunda felé fordult x3.*-Mellesleg látom, hogy érdekel téged néhány dolog. Nyugodtan kérdezhetsz...-*Vont vállat, és újból előre fordította a fejét.*-Ráérünk utána is menni.- |
A nőstény kitágult pupillával nézte a hímet. Kb. 10 perc alatt ennyi mindent megállaított róla... ~Nem semmi...~ gondolta a kékség, majd a hím után sétált. A nőstényben volt pár kérdés, de egyenlőre magában tartotta, kívéve egyet, amire úgyis tudta, hogy a "majd meglátod" féle választ kapja. - S, hova visz el...?
|
*A déllem a kérdés után még néhány pillanatig csöndben állt ^-^., de végül csak kegyeskedett megszólalni:*-Mert pont olyan vagy mint Don Quijote, Dulcinea-ja. @u@. Olyan akár az illiúzióba ragadt lovag nemes szerelme. Te testesíted meg egy hím róka számára mindazt amit egy nősténytől kaphat. Hiszen gyönyörű vagy, elragadó és szenvedélyes a pillantásod, csak egyetlen hátrányod van: az elérhetetlenség.-*Mondta önelégült vigyorra húzva száját xĐ, majd tovább lépdelt.*-Na, jön kisasszony vagy nem is érdekli hova szeretném önt vezetni? x"P- |
A nőstény értetlenkedve nézett a jeges farkasra, majd kérdően körbenézett, hogy biztos neki szól-e, de igen, neki szólt. - Öh... - nyögte, ki majd a déllem mellé állt. - Dulci? Az mit jelent, hogy illik rám? - kérdezte összevont szemöldökkel. // Én tudom mit jelent :D megnéztem google fordítóban xD//
|
-Gyere velem Dulci (ejtsd.: dülszí)!-*Vetette fel a fejét Midzuki, ahogy hátraszólt a Álombundának. Jó érzés töltötte el, ahogy a nőstény Dulcinek szólíthatta.*-Mármint te... Feketeség kisasszony... Nem tudom a neved. Ezért jó lesz a Dulci. Illik rád...-*Húzott ajkaira egy hamiskás félmosolyt és bár sejtette, hogy a nőstény nics tisztába a név jelentésével nem kezdett el csak úgy magyarázkodni xĐ.* |
Álombunda csodálva nézte a szónokló rókát. A déllem jégrózsái igen hatásosnak tűntek, de nőstény továbbra is szomorú volt. Letörölte könnyeit, majd felnézett az égre. Nem tudta mit gondoljon, nem hit a szerencsében, a második esélyben..., de felcsillant benne a remény szikrája.
|
//hupsz... x"ĐĐĐ nem szóltam xĐ//
*A déllem tett egy lépést a nőstény felé úgy, hogy közvetlen előtte álljon x)). Lehunyta szemét és gyegnéden a nőstény arcára fújt. A jég szép lassan elolvadt az egész szigetről és visszafojt a tengerbe ^-^. A hullámok újra kisebbek lettek és szinte már-már teljesen visszahúzódtak. Midzuki felemelte egyik mellső mancsát és csettintett egyet, mire a földről egy apró rózsabokor emelkedett fel @u@. Az egész jégből volt *-*. *-Láttad már a cseresznyevirágzást? Láttad már az északi sarkfény millió színének egyvelegét, ahogy felkúszik az égre? Ebben a világban bármi képes reményt és erőt adni... Legyen szó egy apró csodáról vagy egy világot megrengető dologról.-*Mondta Midzuki halkan, majd egy gyors mozdulattal letörte a legszebb rózsát (! x33) aztán hagyta, hogy a többi szétroppanjon.*-A remény éppoly örök, mint a reménytelenség.-*Tette hozzá és leejtette a rózsát a földre, de nem hagyta szét törni egyszerűen csak magába heverni.*-Ha ő itt marad egyedül, akkor szomorú lesz, mivel a társai eltűntek. De ez sem tart a végtelenségig. Hisz' újabb rózsa nyílik, majd újabb fejezetet nyitva ezzel.-*Mintha csak mondandóját akarná erősíteni egy másik rózsát is oda "varázsolt" mellé.*-Csőcsumi xĐ.-*Mondta egyszerűen, majd megfordult a tenger irányába *-* O_o |
// Asszem tom honnan van :D Amikor Cs.-t össze akartuk turmixolni?//
A kékes nőstény nem vette észre a közelgő rókát. Csak remegve bámulta a déllemet, s várta mit tesz vele. A hím Zo felé pillantott, Álombunda is arra nézett. Szemei elkerekedtek. ~ Menekülj!~ kiáltotta magában. ~ Meghalsz úgy, ahogy én is nemsokára! ~ mondta magában csalódottan, majd a hím felé fordult, s a kérdésre lehorgasztotta a fejét. - Bármi...? - ismételte meg magának a kérdést. Sóhajtott egyet és egy könnycsep gurult le az arcán, le a földre, ahol a déllem hidegségétől jéggé változott. - Szeretném érezni mi a szeretet! Szeretném tudni, hogy van valaki, aki szeret és gondol rám! De nem egy pasira gondolok, hanem... egy sima barátra, akiben bízhatok, akivel megozhatom érzelmeimet és kiönthetem szívemet! - zokogta a nőstény. - De te ezt úgy se tudod teljesíteni! Ölj meg! Csak ezt tudom kérni! Talán a mennybe jutok, de a pokolba szívesebben mennék!
|
[134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
